A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)
Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel
A lakosságnak megfelelően szaporodik a házak száma is. 1776-ban, amikor 700 család van 3468 fővel, 450 a házak száma, 19 (1777-ben már égetett téglából épül a pince.) 20 Fényes 21 azt írja 1839-ben, hogy Komlóson több csinos lakóház van. 1846-ban 950 a lakóházak száma. 22 A további növekedés: 1890:1673; 1910: 2201; 1920: 2318; 1930: 2800 ház. Megemlíthetjük itt még Komlós jelentősebb régebbi középületeit. 1766-ban építik a második templomukat égetett téglából, ez sárral bemázolt padlást kap. 23 A mai evangélikus templom kiváló építészetű műalkotás, tornya talán a legszebb a maga nemében. 1792— —1795 közt épül, copf stílusban. 41X19 méter alapterületű, 22 méter magas, a torony 57 méter, a 28. méter magasságában körerkéllyel. Ugyanitt van a négy harangozó szobája, akik a XIX. században (de később is) felváltva őrködtek, és az óranegyedeket tülökkel jelezték. 24 A remek tornyú templom azonban építészeti stílusával egyáltalában nem hatott a falu építkezésére. A régi községháza 1817-ben épült, de lebontották, illetve 1893-ban átalakították. Jelenleg építészeti mintaképként csak árkádos udvari traktusa jöhet számításba. A komlósi szálloda késő eklektikus stílusban, 1881-ben épült. 25 Megemlíthetjük még a környékbeli falvak távolságát és a közlekedési viszonyokat, amennyiben mindez az építkezés tárgyalásához felhasználható adatokkal szolgálhat. A legközelebbi falu Nagymajlát, újabb nevén Nagyér (2,9 km.), a többiek már 10—15 kilométerre esnek (Sámson 11, Mezőhegyes 12, Pusztaföldvár 15, Tótbánhegyes 15, Orosháza 17 km.), míg a távolabbi helységek: Apáca 20, Makó 29, Hódmezővásárhely 35 km távolságra. Tűzifát, épületfát 1870-ig Pécskáról, Nagylakról, Aradról hoztak. Nagy fenyőszálakat szállítottak a Maroson Nagylakról, útközben fűrészelték fel, sőt régebben a Szárazéren is szállítottak fát a Marosról. 26 1874-ben létesült Komlóson az első fakereskedés. 1893-ban építik vasútját, azidőtájt évente 35—40 vagon épületfát szállítottak a fakereskedésekbe. 27 1905-ben kiépült a gazdasági jellegű keskenyvágányú vasútja a szomszéd községek felé. A hagyomány szerint a betelepülők 1746-ban a mai Lenin-Tass-Ond utcák és a Szárazér által határolt területen telepedtek le, de ebből az építkezésből egy ház sem maradt napjainkra. A még meglevő datált házak tanúsága szerint a múlt század első felében az 1860-as évekig a mai községnek meglehetősen nagy területén szétszórva telepedtek meg, gondoljunk csak a Borsziget u. 1. sz. (1813), Engels utca 52. sz. (1856), Olajmalmi utca 4. sz. (1854), Malinovszkyutca 35. sz. (1854), Szép utca 5. sz. (1809) házak egymástól eléggé távol eső pontjaira. A Bánát (vagyis a Szárazéren túl fekvő, a Balogh Ádám utca környéke) az 1850-es években alakult ki. A Nagyatádi Szabó István és a Malinovszky utcák határolta Mihályfalva 1910 táján létesül, míg a vasúti pályán túl fekvő település 1923—28. közt. A gazdaságok száma és területe k. holdban 1935-ben Birtoknagyság (holdban) Száma összes területe holdban 0—1 hold, szántóföld nélkül 838 155 0—1 hold, szántófölddel 592 232 1—5 665 1593 5—10 129 1341 10—20 152 2156 20—50 84 2314 50—100 10 602 100—200 2 218 1000—3000 1 1068 Összesen: 2536 9679 137
