A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

A halál beálltát különböző jelek kísérik. „A konyhaajtó nagyon recsegett, mintha valaki megrázta volna, mikor a sógorom meghalt." — „Amikor az apám meghalt, akkor a tükör leesett a falról." A halál beálltakor megállítják az órát. ,,A halott is alszik, az órának is aludni kell." — „Megállítják az órát, hogy ne dobogjon a szíve." Koppány János kézirata szerint: „Teszik ezt azért, hogy a halottnéző minden kérdezés nélkül lássa meg, mikor következett be a vég. De azért is, hogyha már megállt a szív dobogása a betegnél, ne hallatsszék semmilyen dobogó ritmus." — A tükröt fekete kendővel takarják le: ,,A tükröt betakartuk fekete kendővel, hogy a halott ne látszódjék a tükörben. Nem jó, ha a halottat a tükörben látják, mert akkor megijednek tőle." A halott hozzátartozói ezután halottmosdató és öltöztető asszonyokat (obljekárka) hívnak, akik gondosan megmosdatják, felöltöztették a halottat. Erre a halottaknak még életükben igen nagy gondjuk volt. „Farkas néni meghagyta, ha meghal, neki fátylat tegyenek, meg szépen fessék ki pirosítóval, hogy olyan legyen, mint az angyal." Az öltöztetést nagy gonddal és a halott kívánsága szerint végezték el. „Az öregasszonyok mondták, mikor a halálukra gondoltak, teljesen öltöztessetek fel, nehogy pendelyben járjak a másvilágon. Szoknyát, kötényt is adjatok rám!" A halottfürösztő vizet meghatározott helyekre kellett kiönteni. „A kert végébe egy oszlop tövibe öntöttük." — „A fa mellé szokták önteni, nehogy valaki belelépjen, mert akkor sárgaságot kap." — „Ha valaki meghalt, a fürdővizet nem szabad kiönteni, úgy, hogy valaki belelépjen. Mert egy ember belelépett, mert a víz kifolyt a nagykapun, és az az ember három hétig beteg volt, mindig csak aludni akart. A battonyai asszony (batanská zena) gyógyította meg." Koppány János ezeket írja: „A vizet, amellyel mosdatták a halottat, a halottmosó (obljekárka) kiviszi az udvarra, és olyan helyre önti, ahol a tyúkok kijárnak a tyúkólból. Azt tartják ugyanis, hogy ami élő először megy át ezen a vízen, annak el kell pusztulnia, azért jobb, ha tyúk pusztul el, mint esetleg ember. Ha nincs ilyen hely, akkor a kerítés tövébe, mert ott nem tud átmenni rajta az ember." A mosdatás és öltöztetés után a halottat olyan testhelyzetbe hozzák, amilyenben majd a koporsóban lesz. Vigyáznak, hogy a szája csukva legyen. Ha az álla leesne, kendővel kötik fel. Azt tartják, annak marad nyitva a szája, aki életében mindig nyitva hagyta a sublótfiókot. A halott szemhéjára, ha felpattanna, egy-egy pénzt helyeztek. Arra nagyon vigyáztak, hogy a halott szeme lezáródjék, mert ha nyitva marad, akkor mint láttuk, „kinéz valakit maga után." Amint megérkezik a koporsó, a tetemet belé helyezik, feje alá nem tollal, hanem forgáccsal kitömött párnát helyeznek. Miután a koporsó alját előkészítették, akkor a halottmosó asszony a fejénél, a koporsókészítő a tetem dereka köré tett kendővel a derekánál, az egyik hozzátartozó pedig a lábánál fogva belehelyezi a halottat a koporsóba. A halott koporsóba helyezése a komlósiak szerint betegséget, úgynevezett mrtvá kost-ot okozott. „Meghalt a feleségem egyik nénje 1932. áprilisában. Hozták be a koporsót, hogy tegyük bele a halottat, ettől kezdve lett az nekem, mert a halottat fogtam. — Leolvasták, mikor új-hold volt, akkor olvasták rá. — Ez a csiklón szokott jelentkezni. Olyan kis csomó volt, föl volt dudorodva. Csúnya volt." A koporsóba levő halott hasára patkót vagy oltott meszet tesznek, a patkót is, a meszet is a ruhája alá, de a meszet előbb rongydarabba csavarják. Hogy ne kezdjen folyni a tetem, azért csinálják. A halott mellé ezeken kívül is tesznek egyetmást a koporsóba. Borotvájával nem volt szabad senkinek sem borotválkozni, azt vagy eldobták, vagy a koporsóba tették. A fésűt, mivel fésülték, a szappant, amivel szappanozták, a ruhát, amivel ledörzsölték, a törülközőt, amivel letörölték, mind a koporsóba tették. Ezzel a törülközővel emelték a koporsóba. A koporsóba került az a kendő is, amivel az állát felkötötték, meg az a pénz is, amit a szemére tettek. 90