A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3 A tótkomlósiak hitvilága DIÓSZEGI VILMOS Készséggel tettem eleget a tótkomlósi munkaközösség vezetősége felkérésének, hogy ti. gyűjtsem össze és dolgozzam fel a komlósiak hitvilágát. Készséggel tettem eleget a felkérésnek azért, mert a szóban forgó község lakosságának kultúrája igen alkalmas az engem különösen foglalkoztató interetnikus azonosságok és intraetnikus különbségek vizsgálására. Aligha lehet kétséges ugyanis, hogy a XVIII. század első felében a mai Szlovákia területéről a magyarországi Tiszántúlra települt szlovákság kultúrája — mivel etnikuma tömbjéből kiszakadva élte további történetét — másként alakult, mint a szlovák nyelvterületen maradtaké, más szóval a komlósiak hitvilága, a többi szlovákokkal összehasonlítva, intraetnikus különbségeket mutathat. Más oldalról viszont az is eleve feltehető, hogy az idegen környezetbe került komlósi szlovákság éppen úgy aligha zárkózhatott el a környező magyarság kulturális hatása elől, mint ahogy a Tótkomlós körüli falvak lakói is aligha maradhattak mentesek a szlovák kultúrhatásoktól. Tehát az itteni szlovákság és magyarság kultúrájában s annak egy részében, a hitvilágban is interetnikus azonosságok kereshetők. Ezek az azonosságok eredetüket tekintve természetesen kétfélék lehetnek: részben a környező magyarságtól kerülhettek a komlósiakhoz, részben pedig fordítva, a szlovák hiedelmek válhattak a szomszédságban élő magyarság szellemi tulajdonává. Gyűjtőmunkám során igyekeztem figyelemmel lenni a szóbanforgó etnikumban megmutatkozó esetleges különbségekre is. A társadalmi, foglalkozási, valamint a nemek és a korcsoportok szerinti tagoltságok elemzésére gondolok itt. A társadalmi különbségeket az egykori nincstelenek, szegény- és középparasztok, valamint a gazdag parasztok babonái, a nemek alkotta különbségeket idős (60—80 éves) asszonyok és férfiak képzetei, a korcsoportok szerinti esetleges eltéréseket pedig négy korcsoport: serdülők (10—18), a fiatalok (18—30), a középkorúak (30—50) és az öregek (50—80) adatai, a foglalkozások különbségeinek tükröződését pedig az iparosság, parasztság és a pásztorság hitvilága alapján igyekeztem megismerni és vizsgálni. Természetesen a komlósi néphit interetnikus azonosságainak és intraetnikus különbségeinek, illetve a néphitben tükröződő társadalmi, foglalkozási, stb. tagoltságnak a vizsgálása csak a komlósi néphit tüzetes ismerete után végezhető el. Ezért elsődleges feladatként ennek a munkának az elvégzését tekintjük. Az ilyen jellegű publikációt az a sajnálatos tény teszi szükségessé, hogy a szóban forgó etnikum hitvilága teljesen ismeretlen. Tótkomlósról több monográfia is megjelent ugyan, ezek azonban a néphitet néhány általánosító mondattal érintették csupán. Elmélyedt, részletező leírást egyedül Tábori György nyújtott, ő azonban csak a néphit egyetlen kis részterületére irányította a figyelmet (lásd : Az orosházi Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, 1959.) Napjainkban a hitvilág legnagyobb részében nem néphit, hanem csak népi tudás, mert a hiedelmeket a komlósiak már nem hiszik, hanem tudják csupán. Persze ez a megállapítás mindössze általánosságban igaz, hiszen kivételek mindig akadnak. 63