A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

Cukorrépa koronájának levágása Odrezávanie repnych korún Abschneiden der Zuckerrübenkrone tották kifizetőnek, mert mint mondták: „... a termelőszövetkezet olyan sok zöldséget termel és olyan olcsón adja, hogy mi nem versenyezhetünk vele." Történelmi múltúnak Gajdács

66 a szőlőművelést mondja. Állítását az 1828-as összeírások igazolják. A filoxéra pusztítása előtt szőlőik a határnak a partosabb, homokosabb területein voltak. Ezt a határrészt ma is „szőlő"-nek mondják. A filoxéra pusztítását az 1892-es Tanácsi Jegyzőkönyv rögzítette számunkra: ,,Miután a filoxéra vész a község szőlőjében már fellépett, így a szőlők tönkretétele már csak rövid idő kérdése, ezért a községi faiskola 800 G -ölnyi területe amerikai szőlővesszővel telepítendő be."

67 A direkttermő szőlőket a gazdák tanyáik körül telepítették, némelyik olyan mértékben, hogy gondozására vincellért fogadott. így pl. Lehoczki Mátyás gazdálkodó 1904-ben vincellérének, Klement Györgynek adott egy évre 15 forintot, 6 véka búzát, 3 véka morzsolt kukoricát, 3 véka árpát és 6 kg szalonnát. A bérért köteles volt a szőlőt tavasszal kitakarni, metszeni, a hiányzó tőkéket pótolni, a szőlők közé ültetett gyümölcsfákat legallyazni, a fákat a hernyóktól megtisztítani. A venyigét a karóhoz legalább kétszer odakötni, a kötözőanyagról gondoskodni. Ősszel a szőlőtőkéket betakarni. A fizetségen kívül munkájáért még a tavasszal levágott venyigéből a gazdával osztozott. Fajtában a kadart és a bogdáni dinkát kedvelték. A tő és sortávolság az átlagosnál sűrűbb volt. A sorokat kettő, a tőkéket másfél lábnyira ültették. Ezért a fürtök az éréshez elengedhetetlen napsugarat nem kapták. Ez is a rossz minőségű boruknak az egyik tényezője. Tőkéiket tőre metszették „... így már tavasszal a metszéssel szüretelték le szőlőjüket és java termésüket már ekkor az árokpartra dobták."

68 242