A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)
Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)
volt a maga részével, átült a másikhoz segíteni. A fosztásnak ez a módja egész dél-kelet Magyarországon általános. 54 A fosztóknak étkezés nem járt, munka után almával, dióval kínálta meg a háziasszony a munkásokat. A szárat rossz kaszából és sarlóformájú hosszúnyelű szárvágókkal vágták. Ugyanilyen eszközöket ismertek és használtak a szomszédos Hódmezővásárhelyen, Kardoskúton és Orosházán is. 55 . A levágott szárat kévékbe kötötték, a kötelet kukoricaháncsból sodorták, majd kúpokba rakták össze, hogy az időjárás viszontagságaitól megóvják. A tanyai udvarokon felállított kúpokba, kazlakba még ezer kévénél is többet raktak. A kukoricacsöveket a szegénység a ház padlására öntötte, a módosabbak — kinek több terményük volt — lécből készült górékat építettek. Ezeknek a góréknak a magyarországi elterjedését Balassa Iván nyugat-európai átvételnek mondja. 56 Hazánkban a nyugati nagybirtokokon már a 18. század végétől kezdve fellelhetők, paraszti használatuk a 19. század utolsó évtizedeire tehető. Tótkomlóson a nagyobb gazdák tanyabeli udvaraikra, falubeli házaiknak utcai és udvari telekhatárára nemritkán uradalmi méretű górékat építettek. Egybe-egybe 15—16 vagon csövestengeri is befért. A kukorica termelésének részes munkájához kapcsolódik a ledolgozási rendszernek és uzsorának egész láncolata. 1891-ben írják:,,... amit a nép tengeri műveléssel kapcsolatban általában uzsorának vagy robotnak nevez, mintegy tizenöt éve honosíttatott meg Békés megyében az akkor is megszorult kubikusok által." 57 A részes kukoricaföld megmunkálásának a lehetősége vonzotta a szegényparasztságot a gazdákhoz. A kukoricaföldért még más Ekére szerelhető kukoricapergető Na pluh pripevncná konstrukcia na siatie kukurice Auf einen Pflug montierbarer Maissäer — kevésbé kifizetődő — ipari növények megmunkálását is vállalták. Példaképpen hozzuk fel, hogy a húszas években a kapott harmados kukoricaföldhöz még egy kat. h. harmados cirok és két kat. h. cukorrépa művelését kellett vállalni. A részes kukoricaföldnek minden fogatos munkája a gazdát terhelte, a kézi munkát a részesnek kellett elvégezni. A kapálóeke elterjedése változtatott a vállalók részesedési ará232
