A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

zetesen a kukoricamorzsolók, triörök és répavágók. Az ország más vidékein a múlt század utolsó évtizedeiben csak az uradalmakban lehetett cséplőgépet látni, Komlóson már a gazdák többsége saját, illetőleg bércséplőgéppel „verette" el a gabonáját. Az első cséplőgép a faluba 1861-ben került, a 90-es évekre már több mint négy lokomobil zakatolt a tanyai szérűkön. A faluban sok volt a bércséplő vállalkozó is. A mezőgazdasági gépek közül a vetőgép aránylag nehezen hódított tért, ennek oka nehezen száradó, kötött talajuk. Vetőgéppel későbben tudták a tavaszi vetéseket elvégezni. Ennek ellenére a 80-as évek végére már majd mindegyik nagyobb gazda vetőgéppel vet, a századfordulóra már a két-három fertályos gazdáknál is lehet egy-egyet elvétve találni.

27 A tanyák kialakulásuk időszakában kizárólag termelési üzemek, tehát a tanyát csak a módosabbak, a több földdel rendelkezők építhették a falutól távolabbi földjeikre, ahol béreseiket, tanyásaikat, mezőgazdasági munkásaikat tartották. A gazdák csak a nagyobb munkák idejére — a nyári hónapokra — költöztek ki.

28 Erdei Ferenc a makói tanyákról adott kitűnő leírásában, ezeknek a településeknek a századfordulón kétféle típusát különbözteti meg. Az egyikhez — és ez volt Tótkomlóson az első világháborúig az általános — városi ház tartozott. Itt a tanya mint termelőüzem, és a városi háztartás mint fogyasztóüzem jelentkezik. A tanyák másik típusa Komlóson az 1880-as években kezdett kialakulni, és az első világháború után indult hatalmas fejlődésnek. Ezeknél a tanya nem mint termelőüzem, hanem mint állandó lakóhely szerepel. A tanyáknak ez a farmszerü rendszere a földelaprózódás következményeként először a nagycsaládú középparasztságnál, később a nagyobb gazdák gyermekeinek a különköltözésekor válik általánossá. Ebben az esetben a tanya már nem kizárólag termelőüzem, hanem a család állandó lakhelye is egyben. A tanyaiak mindenkor tartották a kapcsolatot a falubeli szülőkkel, testvérekkel, rokonokkal, komákkal és barátokkal. Gyermekeik iskolába a faluban lakó nagyszülőktől vagy testvéreiktől jártak. A kinnlakók résztvettek a falu minden társadalmi eseményében — lakodalom, temetés, disznótor, búcsú stb. — de szoros volt a kapcsolatuk a terményeik értékesítését végző kereskedőkkel, kofákkal és felvásárlókkal is. A hétfői napon tartott falubeli piacra — akár volt értékesítenivalójuk, akár nem — bementek, ilyenkor látogatták meg rokonaikat, intézték el a községházán ügyes-bajos dolgaikat, tájékozódtak a terményeik iránti kereslet-kínálat állandóan változó helyzete iránt. A piacos napokon betóduló tanyai lakosság érdekeit a két háború között a község elöljárósága is figyelembe vette. Ezen a napon tartották a Gazdakör és a Képviselőtestület üléseit. A tanyáknak a második, farmszerű típusához tartoznak azok a tanyák is, amelyeknek lakói szegényparasztok és hagymakertészek. Ezekhez az épületekhez földterület nem tartozott, sem falubeli lakóház. Ezek a tanyák a faluhoz közeli földeken épültek. A tanyának a termelőüzemből, lakóhellyé válását Lehoczki Mátyás volt 140 kat. h.-as gazdálkodó családján keresztül tudjuk a legjobban lemérni. Lehoczki Mátyás családjának az 1897-es Gazdacímtár szerint még 252 kat. h. szántóföldje, 1 kat. h. kertiföldje, 11 kat. h. rétje, 21 kat. h. legelője és és 1 kat. h. terméketlen földterülete, jelen esetben nádasa volt.

29 Földjein két tanya volt. Mindkét tanyájukon állandó dologidőben időszaki-mezőgazdasági munkásokat tartottak. A gazdacsalád férfitagjai csak a nyári hónapokban, munkanapokon, hétfőtől szombatig tartózkodtak a tanyán. A szombat délután már a gazdákat és fiaikat a faluban érte és csak vasárnap este ment ki velük a kocsi a tanyára. Az asszonyok ekkor még csak egy-egy napot tartózkodtak kint, elvégezték a veteményezést és a sürgős növényvédő munkákat. Ez a helyzet az első világháború alatt változott meg a mezőgazdasági munkáshiány következményeként. Lehoczki Mátyás családjának fiatalabb tagjai tavasszal költöztek ki a tanyára és csak ősszel jöttek vissza. Ez az időszak pontosan március 17-től Gertrúd napjától novemver 19-ig Erzsébet napjáig tartott. A család időszakos kiköltözése módosított a tanyai lakóházon. A házat megnyújtották, szoba—konyha—kamrát alakítottak ki, a háznak az udvari homlokzatához tornácot húztak, a lakószobának az ablakát megnagyob216