A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Boross Marietta: Tótkomlós mezőgazdasági fejlődésének vázlata (1828–1959)

habet, sedhatitat in Szállás). Az 1854-es összeírás már 84 tanyát tart számon.

21 A múlt század hetvenes éveitől kezdve már többször említik a tanyaépületeket, mint mezőgazdasági központokat. Az 1875-ös évben a községről felvett kataszteri térkép és a magyarázó leírás közel 130 kataszteri holdra becsüli azt a földterületet, amelyet a tanyaépületek és udvarok foglalnak el. Határukból ekkor 8010 kat. h.-at szántanak, melynek több mint felében búzát termelnek, negyedében kukoricát és nyolcadában árpát. Kisebb mértékben termelnek zabot, kétszerest, kölest, burgonyát, kendert, takarmányrépát és lucernát.

22 A belterjes mezőgazdasági munka, a munkaerő és a munkaidő jobb kihasználása azt követeli, hogy a gazda a földjén minél többet tartózkodjon. Az első tanyaépületek ezt a követelményt szolgálták, kizárólag termelési üzemek nagy istállókkal, hatalmas terménytároló kamrákkal és kukoricagórékkal, ugyanakkor az ember számára kis, kezdetleges hajlékok, melyeknek nagysága sokszor alig haladta meg az ágy hosszát. A tanyai épületeket egészítették ki a falusi tágas, nagy lakások, szépen berendezett bútorokkal. A századfordulóra a megmaradt réteket és legelőket is zömmel feltörik és mezőgazdasági művelés alá hasznosítják. Az 1895-ös statisztikai adatok szerint a határ összterületének közel 90%-át alkotják a szántóföldek. Határuk művelési ágak szerinti megoszlása:

23 A község határának összterülete 9820 kat. h. Kert 42 kat. h. Szőlőterület beültetett és kiirtott (55—44 kat. h.) 99 kat. h. Legelő 646 kat. h. Nádas 184 kat. h. Terméketlen 1144 kat. h. Földjeiket 453 lóval és 53 ökörrel művelték. A megnagyobbodott szántóterület és a kevesebb igásállat feltétlenül a jobb munkaeszközöknek és a mezőgazdasági gépek egyre nagyobb alkalmazásának a következménye. A korabeli mezőgazdasági sajtóból nyert értesülésünk szerint Békés megye területén az országban az elsők között használnak mezőgazdasági gépeket. A nehéz és rossz talajmunkát végző faekét a 19. század utolsó évtizedeiben a könynyebb, vasfejű, fagerendelyű ún. Vidacs ekék váltják fel.

24 Az 1897-ben kiadott Gazdacímtár, mely a 100 holdon felüli gazdaságok gépi instrukciójáról tudósít, nyolc 100 és 500 kat. h. közötti gazdaság gépi felszerelését közli.

25 Eszerint van: Lokomobil 3 db Cséplőszekrény 3 db Vetőgép 15 db Rosta 19 db Eke 45 db Triör 5 db Szecska vágó 11 db Borona 17 db Henger 12 db Igásszekér 52 db A községről készített monográfiájában Gajdács Pál is felfigyelt a parasztság fokozódó igényére, a munkáját megkönnyítő gépekre.

26 Megjegyzi, hogy a szecskavágó használata a takarmány hiányára vezethető vissza. A rosták nagy száma a gabonának a tisztítását és tisztán való elraktározását szolgálja. Ugyanakkor igen elterjedtek voltak a kisgépek, neve215