A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

száz mázsát). A WC tisztán tartott, különálló épület, s jellemző, hogy benne a kisgyerek részére külön alacsonyabbra tervezett ülőke is van. 53 A jelenlegi tulajdonos hetvenhárom éves, feleségével lakik a házban. Nagyapjának kb. száz k. hold földje volt. Négy fia és egy lánya közt az alábbi módon osztozkodott: a lány korán elhalt, a legidősebb fiú nősülése után az apósához költözött, oda nősült, a másik három testvér a házban maradt, a harmadik fiú nősülése után tizenöt évig lakott a házban, a negyedik fiú két és fél évig, a haláláig élt a házban feleségével. A jelenlegi gazda apja volt a második gyerek, ő állandóan megmaradt a házban. Nagyapja az első szobában hált, a második szobában laktak a fiatalok, és itt étkezett közösen az egész család. Hozzátehetjük azonban, hogy tanyájuk lévén, a férfiak általában kint laktak a tanyán, míg az asszonyok csak a nyárra mentek ki a tanyára. Minden vasárnap azonban az egész család, kivéve egy férfit, aki kint maradt a gazdaságnál, hazajött a faluba. A gazdálkodás közösen ment, amíg szét nem osztozkodtak. A legfiatalabb fiú korán meghalt, majd az 1870—80-as években a harmadik fiúnak házat vettek, osztalékot kapott, a köteles részt megkapta, és így elköltözött. Akkor tehát öreg apjával egy gyermek, az adatközlő apja maradt. Az első szobában csak aludtak, általában az egész család tiszta holmiját itt tartották. A konyhában nem háltak, a szabadkéményes konyha erre nem alkalmas. A gyermekek a kemencénél is aludtak, összetettek két kanapét, arra is fekhelyet készítettek. A gyerek különben tizenkét éves koráig, amíg fel nem vette az úrvacsorát, külön asztalnál evett. Volt, hogy a szülők a tanyán laktak, és csak a gyerekek maradtak a faluban. Húsvétkor az apa a családjával kiment a tanyára dolgozni, otthon csak az iskolások maradtak. Ha két menyecske volt a háznál, felváltva egy-egy kint volt a tanyán, az egyik nyáron az egyik asszony, a másikon a másik. Hetente a piacra az eladnivalót hozták, kocsin jöttek, pulykát, egyszerre három-négyszáz tojást, egyebeket hoztak. Együtt gazdálkodott a család, így jobban tudtak gazdagodni. Adatközlőnk apjának három fia, három lánya volt. Az idősebbek, a két lány férjhez ment, elmentek a háztól, majd megnősült a két fiú is. A legidősebb még egy évig a háznál maradt, utóbb felesége birtokára, apósához költözött, a másik fiú 1894—1920 közt a házban maradt, adatközlővel együtt, és csak 1920-ban költözött át a szomszédban levő házba. A házban tehát hosszú ideig az adatközlő, bátyja és anyjuk laktak. A harmadik lány férjhezmenetele után elköltözött. Osztozkodásnál sorsot húztak, cédulát kalapból. Két tanyájuk volt, megegyeztek, hogy akié a szülői ház lesz, azé lesz az új tanya is. Adatközlőnknek négy fia, három lánya volt. A legidősebb fia házassága után három évre, amikor a felesége jussolt, elköltözött. A másik fia 1932-ben megnősült, egy év után elköltözött, „kirepült a házból". Harmadik fia katonasága után megnősült, és rögtön az apósához kellett költöznie. A negyedik fia nőtlen. Két lánya is férjhez ment, elmentek, a harmadik beteg, szanatóriumban van. Jelenleg a második szobában lakik adatközlő és felesége, míg az első szobában időnként meghál a beteg lány, ha hazajön pár napra a szanatóriumból. Hozzátartozik e ház szociológiájához a szomszédos, 50. sz. ház története is. Ezt a házat 1899-ben építették, teljesen az 52. sz. ház mintájára, de már nem téglapszloposan. Akkor épült, amikor a családban osztozkodásra került a sor. E ház első szobája jó magas, 360 cm, mestergerendáján a szokásos felirattal, padlós. Konyhájában szép faberakásos parketta, amit gazdája csinált. A második szobában nagy négyszögletes újabb cserépkályha, ami azonban szintén a konyha felől fűthető, tehát lényegében kemence. Modern formája ellenére fent körülfutó ruhaszárító rúdja van, akár a régi parasztkemencéknek. A házban most négyen laknak : az öregasszony, a fia és annak felesége, egy gyermeke. Az első szobában az öregasszony lakik, a másodikban a házaspár és gyermekük. Hozzátehetjük, hogy az öregasszony csak egy éve lakik itt, korábban egy más faluban élt a lányánál. 200