A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

A tulajdonképpeni kamrában kilenc teli zsák van, nagy teknő, a mennyezetről kolbá­szok lógnak. A padlás is raktár, oldalát minden évben, mielőtt a kukoricát betakarítanák, előzetes kisöprés után kimeszelik. A paradicsomot nagy, száz cm átmérőjű, lapos peremű, házilag font kosárban (paroví kosjar) tartják. A hagymát a szabadkémény mellé teszik, nehogy megfagyjon. Mégis a padlás elsősorban a kukorica raktározó helye (az udvarban í»óré nincsen). Az udvar téglával van kirakva, másik részén áll a gazdasági épület. Ennek kamrájában nagy ácsolt ládában tartják a búzát. A mennyezetről sonkák, szalonnák, lószerszámok lóg­nak le. Általában az egész kamra tele van mindenféle szerszámmal, gazdasági eszközzel. Eleség, takarmány, dinnye, korpa, kukorica, padlásán lucerna, napraforgószár. A polyvás­ban (plevinec) kukoricaszár, szecskavágó, polyva. A polyvás előtt a ciena, itt van a padlás­feljáró is. Nyáron a másik ciená-Ъап áll a tehén, istállóban a borjú. Következő rész a chliev, az istálló előtti rész a disznóé, a ciena melletti a tyúkoké, az utóbbi felett szalma van, de különben az egész épület cseréptetős. A házbeli kamrának és a polyvásnak madzagra járó fareteszű ajtaja van. Öt és fél hold földjük van, (régen 19 és fél lánc volt). Az asszonynak valamiféle jövedelme van a fonás-szövésből is, három év alatt kilencezer forintot keresett. Ta­nyájuk sohasem volt. A ház családi örökség, mindig jussoltak, sohasem adták el. A bú­torok történetéhez még annyit, hogy régebben a lányok ládával mentek férjhez. 1860-ban már ládával és diófa sublóttal ment férjhez Antal Zsuzsanna, állítólag ő kapta Komlóson az első sublótot. Télen az első szobában alszik az özvegyasszony, a fia, menye négy gyere­kükkel, tehát összesen heten. Az ágyakban általában egy felnőtt alszik egy gyermekkel, a fiú a kanapén. A kanapéhoz székeket tesznek, rá subát terítenek. Nyáron a katonasorban levő fiú kint az eresz alatt alszik a kanapén, de alhatik a második szobában is. Télen a szo­bában az asztal mellett esznek, nyáron a konyhában vagy este a ház előtt, kis asztalnál, hacsak a szél el nem fújja a lámpát. Botond utca 15. sz. ház. Lóczy István háza Egyszerű, talán hatvan-nyolcvan éves ház. Az első szoba padlós, szobamagasság 250 cm. Bútorzata: festett sarokpad, asztal, öt szék, két ágy. A konyha műkőlappal van kirakva. A szabadkéményes részt falazással elválasztották a konyha többi részétől (kamin), majd utóbb a konyhát is új fallal kettéosztották, az elrekesztett részben két almárium, egy láda áll. Ezt a részt a tulajdonos csinálta suszterműhelynek a maga részére. A konyha bútorzata még a kredenc, a vizespad. A ház kamrája] földes. Az ereszt (strieska) fadúcok tartják, maga a folyosó közepén a konyhabejáratig deszkapadlós. A folyosón egyszerű fadúcok so­rakoznak egymás után, de így is szép a térhatása. A szelement hegyesszögű ollók tartják, az ollók fesztávolsága 165 cm. Az utca felöli oldalon az oromfal deszka, a hátsó oromfal tapasztott nád, hasonlóképpen a padlástérben is a konyha-kamra közti válaszfal felett tapasztott, meszelt nádcsúcsfal van. Az olló gömbfa, alig megdolgozva, a padlástér magassága 200 cm. Szép, újonnan nádazott teteje van, míg az eresz feletti rész (strieska felett) cserepes. A nádat a tetőszék léceihez gyékénykötéllel erősítették. Az utca felé deszkakerítés zárja le az udvart, az udvar hátsó részében 4 X 5 m alapterületű, cserépzsindelyes nyári istálló (ciena) áll jászollal. A ház elég sűrűn cserélt gazdát. Régebben egy földnélküli napszámosé volt, majd annak suszter fiáé, utóbb egy asszony vette meg a házat, aki répavállalkozással foglalkozott, ugyanő padlóztatta is be a szobát. Jelenlegi tulajdonosa fuvaros, ő csinálta a nyári istállót is az ud­varban kocsinak, lónak, tehénnek. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom