A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

tanyáznak a disznók, a helyiség deszkaaj'tóval zárható, míg az emeletes részében a tyúkok laknak. A padozatot rúdágak és az arra helyezett cirok-kukoricaszár adják. A falban még két kis (egy téglanagyságnyi) szellőzőnyílás van. A baromfinak rekesztőfélét csinálhatnak (chliev pre sliepke husi, каске). 350X120 cm alapterületű, 135 cm magas ólféle, oldala tapasztott napraforgószár, teteje kukoricaszár. Hátsó részével a kerítésnek támaszkodik, elöl nyitott, három rekeszes: kacsa, tyúk és liba részére (Borsziget u. 15. sz). Itt megemlíthetjük még, hogy a toldott eresznek egyik funkciója, hogy nyaranta ezen kiteregetve szárítják a napraforgói. Tótkomlóshoz egykor szőlők is tartoztak, Wallaszky Pál lelkész 1770-ben 260 k. holdon a nyugat felé eső, emelkedett, partos részen szőlőt telepített, de ezt a filoxéra elpusztította, valami azonban a XIX. század végén még megmaradt.

40 Gajdács

41 írja, hogy túl a vasúton, a szőlőkben egypár csinos kolna fehérlik ki a fák zöldje közül, szüretkor vidámságot keltve. A faluban általában szűk kis udvarok vannak, de rendezettek, a legtöbbje téglával kirakva. Kevés gazdasági épület az udvarban, a lakóházhoz épített kis istálló, az udvar hátsó felében a nagyobb házaknál hombár, góré. Legtöbb még a disznóól. Pajta viszont nincsen. Kis virágoskertek, apró veteményeskertek is lehetnek.

42 Egyéni különbségek lehetségesek, mert pl. az egyik udvar fölé gazdája remek szőlőlugast épített. 1930-ban kezdte ültetni, az egészben hetven tőkét ültetett el (Erzsébet királynét, csemegeszőlőt), és azt lugasosan az udvarban felfuttatta, de oly magasra, hogy a megrakott szénásszekér is elfér alatta. Tizenhat mázsa termése is van, egy hektoliter bora szokott lenni, a szüreti bálkor adja el (Dózsa György utca 6. sz.). Gémeskút majd minden udvarban van, de ennek vízét csak a jószág kapja, vagy mosásra használják. A gémeskútnak egyszerű a fakávája, a kút kb. nyolc méter mély, téglagyűrűs.

43 Iparosműhely Kisebb ipar, mint cipészet, szabóság munkahelyének kialakítására a házban átalakítást nem kell végezni. De vannak bonyolultabb kézművességek, amelyek már megfelelő helyiségeket követelnek meg. 1846-ban még úgy írják,

44 hogy a lakosságnak csak kis része űzi a kézi mesterséget. Gajdács

45 megemlíti, hogy a Mezőhegyesi úton Karkus György gépészkovács műhelye a község fennállása óta mindig kovácsműhely volt. Jelenleg több szűcsmester dolgozik a faluban, műhelyük lehet a ház egyik szobája, de lehet különálló épület is. A szűcsmesterség keveset változtat a szobában, legfeljebb pl. a mestergerendához erősítik a ras-gamóí. Garai szűcs háza az Arany János utca 10. sz. alatt van, a ház mestergerendáján Gyurkovics György neve áll szlovákul, és az 1837. évszám. Jelenlegi gazdája úgy vette a házat. Az első szoba és a konyha hatvan centiméteres váiyogfalú, míg a második szoba nyolcvanhárom cm vastag vert falú. Szűcsműhelynek az oldalszárnyat és ezen felül még egy különálló kis épületet használ. De ez a különálló épület is teljesen falusi jellegű, és semmiben sem különbözik egy különálló kamrától vagy nyári konyhától. Kékfestőműhely még működik a faluban, az egyik utcában van a külsőleg teljesen parasztház formájú épületben a műhely. Belseje természetesen a gépi üzemnek megfelelően átalakított. A komlósi utca képéhez tartozik, hogy a festő az utcájában az akácfatörzsek;e akasztja a negyven-hatvan méter hosszú festett anyagát száradni. Átalakítást kövelel meg a házban a fazekasműhely. A Hársfa utca 10. sz. házban még megvan az egykori fazekasműhely, ami 1947-ig volt üzemben. Kívülről épp olyan épület, 166