A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

1854-ben az aklokat széjjelpusztították, és a helyükbe beltelkeket jelöltek ki. Az akiok­ból kiszorított lakosság részben ott, részben a bánáti részben, a közlegelőből házhelyet ka­pott, és így a község 410 házzal szaporodott. 5 Az 1863-ban készült II. katonai felvétel tér­képe (B. IX. a, 530. XXXIX. (60) már az utóbbi állapotot rögzíti. Délen a Toldi, Semmel­weis, Szép, északon a Tass, Diófa, Csaba, Lehel, keleten a Malom, Kisfaludy, Bocskai István utcáig bezárólag ekkor épült ki az egykori aklok helyén a község, s az utcák lefutása még a régi kertes település alaprajzának emlékét őrzi. De a déli szélen levő aklok már jóval korábban tűntek el, hisz az 1783-ban készült térképen sem láthatók már, és így érthető, hogy itt korábban kezdtek lakóházakat építeni (pl. a Szép utcában 1809-ben, a Toldi utcá­ban 1841-ben). A II. katonai felvétel szerint 1863-ig kiépült már a Szárazértől nyugatra fekvő Bánát is. Az ugyancsak ezidőtájt (1864) készült másik térképlap (XI. 60) felvilágosítást nyújt a Komlóstól keletre kialakult tanyavilágról, illetve annak egy, a Komlóshoz legközelebb fekvő részéről. Itt meglehetősen sűrűn követik egymást a tanyák. Tótkomlósnak 1754-ben 15 556 kh a határa, 1770-ben a nyugati részen szőlőt ültetnek, amit azonban a filoxéra kipusztít. 6 1786-ban lábas jószágállománya : 1229 ökör, 1666 tehén, 625 borjú, 1540 ló, 174 csikó, 5741 juh, 2341 sertés. 7 Gyarapodnak a telepesek, és ekkor már pusztákat bérelnek. 1790-ben alapítják Tótbánhegyest. 8 Tótkomlós elsősorban állattartó volt, és csak 1848 után tér át a gabonatermelésre. Addig a kevés gabonát vermekben tartották. 9 1846-ban 114 4/8 sessió (úrbéri telek) van Komlóson. Az akkori leírás szerint a lakos­ság nagyrésze földmíveléssel, barom- és birkatenyésztéssel foglalkozik, a gabonatermést az aradi piacon árusítják, de főleg a komlósi heti vásárokon (amit már akkor is a hétfői napo­kon tartottak meg). A komlósi legelők szűkek, s ezért a szenttornyai pusztán tartják álla­taikat. 10 Az 1850-es években megváltozik a gazdálkodás módja. Eddig elsősorban állattartók, de most még a szenttornyai bérletet is megszüntetik, és mostantól csak annyi barmot tarta­nak a gazdák, amennyi a föld megműveléséhez szükséges. Áttérnek teljesen a földművelésre. 1857-ben felosztják a közlegelőt, és művelés alá veszik. 1861—62-ben marhavész is pusztítja az állatállományt. Most már minden talpalatnyi földet bevetnek, 11 szaporodik a szántóföld, de egyúttal a föld ára is emelkedik. 12 A gazdálkodás módjával függ össze, hogy a múlt században a kertes település képét mutathatta Tótkomlós. A leírások szerint 229 akol volt a község körül, ezekben házi állatok tanyáztak, dudvakerítés vette körül. A szegényebbeknek lakásul is szolgált. Az aklokat fo­lyószámmal jelölték meg: a Szárazértől az Orosházi útig 1—70, a mostani Vásártéren 80—81, az Orosházi és Pusztaföldvári út közt 82—84, a Pusztaföldvári és a Csabai út közt 85—140, a Csabai és az Aradi út közt 141—145, az Aradi és Mezőhegyesi út közt 146—216, a déli részen a Gödör mellett 217, a Gödör és Ótemető közti részen 218—229. sz. akol volt. A XIX. század második felében anyagi jólétük folyton javul, az akkori Magyarorszá­gon az első helyen áll, adóhátraléka nincsen. 1879-ben 7774 holdas pusztát vesznek. 13 1896-ban 9747 k. hold a határuk, ebből szántó 7965 k. hold; évente ekkor aladásra kerül 50 000 mázsa gabona, 10 000 mázsa kukorica. 14 A népesség megnövekedésére utalnak az alábbi adatok: 1746-ban kb. nyolcvan család telepszik le, de 1776-ban már hétszáz család van 3468 fővel. 15 1786-ban kétszáznegyvenhét gazda van 114 2/4 urbariális telek. (Közbevetőleg az 1831. évi kolerának Komlóson nyolc­száz halottja van, a tömegsír felett 1833-ban állítottak síremléket). 16 Fényes 17 statisztikája szerint lakossága: 48 katolikus, 6769 evangélikus, 30 református, 41 nem egyesült óhitű, összesen 6888 fő. (1846-ban 6972 evangélikus a lakosság száma). 18 1896-ban 423 római katolikus, 8857 ágostai hitvallású evangélikus (összesen 9636 fő), közülük 700 magyar, 8697 szlovák. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom