A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

†Banner József: Elek község német személynevei

Földrajzi név — mint ez országosan is általános — sok egyéb magyarosított névnek is alapja, de ezekhez inkább csak az azonos kezdő betű és a magyaros hangzás miatt folyamodtak. Alig valószínű, hogy olyan, Elektől távol eső helyekkel, mint Abony, Déva, Mosón, Szigetvár, Zemplén, Zilah stb. az elekieknek intenzívebb kapcsolatai voltak. Ám a névválasztás indokainak kérdéséről csak akkor lehetne teljes biztonsággal nyilatkozni, ha minden érintett családot megkérdeznénk. A különböző rokoni kapcsolatok, az ősök neve stb. nem kevés esetben adhattak indítékot a név megválasztására. Az egyik Niedermayer pl. a Nádor név kiválasztását nemcsak a hangzásbeli hasonlósággal indokolta, hanem azzal is, hogy egyik ősét Nándornak (Ferdinánd) hívták. Elég sok olyan magyarosított név is van, amelyeket különböző családnevűek vettek fel. A véletlenszerű egyezések mellett ebben is szerepet játszhatott a nőági rokonság. Az országos képpel egybevágóan az eleki új nevek is zömmel -i képzős alakok. Ezek túlnyomórészt földrajzi nevekből származnak. Nem ritka az -s képzős származék sem Bakos (Butzig), Honos (Hoffmann), Hidas (Heilinger), Kincses (Kneller), Regős (Reisz), Sarlós (Schneider, Schlachter), Sípos (Strifler), Somos (Strifler), Vermes (Wittmann), Virágos (Wittmann), Völgyes (Wittmann). Az efféle, valamint a toldalék nélküli, ill. a magyarosított nevekben nem szokványos toldalékokkal ellátott nevek megválasztásában, mint — a már említetteken kívül — a Berde (Baumann), a Halász (Heilinger), a Kemenes (Kraus), a Marasztó (Mittl) — az a felfogás is szerepet játszhatott, hogy az -i végű nevek azonnal elárulják magyarosított voltukat. (Ezeket tréfás-gúnyosán „pengős" neveknek hívták.) Mint azonban a felsorolt nevekből látható, az óhajtott célnak gyakran az ellenkezőjét érték el. I fFeltűnően mesterkélt, a múlt század romantikus ízlésére emlékeztető családnév az elekiek között kevés van. (Pl. Marosmenti (Merksz), Reményfi (Reisz) és még egy-kettő. Az új névanyagnak összhatásában még valamiféle helyi jellege is van — amennyiben eltér a megye más német településeinek magyarosított neveitől —, de kevés a helyi jellegzetességet, a személyiséget, a név viselőjének múltját tartalmilag is érzékeltető új név. Kevesen folyamodnak pl. a környékbeli földrajzi nevekhez, a családokban hagyományos keresztnevekhez vagy éppen a sok lehetőséget magukban rejtő ragadványnév-anyaghoz. Mindenesetre a kezdetben szokatlan magyar neveket a közösség fokozatosan befogadta, egyre gyakrabban használja a német nyelvű társalgásban is, a második-harmadik nemzedék pedig már ezeket tartja természetesnek. Az új családnevek nem kis mértékben eredményezték azt, hogy az eleki névhasználatban is új korszak kezdődött a mai nemzedék életében. JEGYZETEK 1 A mai hivatalos utónév helyett az egyértelműbb keresztnév megjelölést használom. V. ö.: Kálmán В., A nevek világa. Bp. 1969. 2 Márki S., Aradmegye története I. 186. 3 A község történetére vonatkozó adatok — ha más forrás nincs megjelölve — dr. Csepregi Imre esperes-plébános Elek egyháztörténetéről az 1930-as évek elején részben magyar, részben latin nyelven írott tudományos igényű munkájából valók. (Kézirat az eleki róm. kat. plébánián.) 4 Fényes E., Magyarország geographiai szótára. Pesten 1851. 5 Eleki plébániai irattár. Prot. Bapt. I. 18. 6 A keresztnevek rendszerezésében az anyakönyvek bejegyzésein kívül alapul vettem Mátray J. Keresztneveink (Bp. 1960). c. munkáját. 7 Az 1733. évi adólajstrom 49 neve közül 10-ben a keresztnév: Hanzerich. Ugyanezeknek a személyeknek a keresztneve az eleki anyakönyvekben: Johann Georg. L. Csepregi i. m. VI. lap. 8 V. ö.: Kálmán i. m. 44. 9 Deme L., A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar nyelvjárások II., 18—37. 10 Lőrincze L., Szempontok és adatok személyneveink újabbkoii történetéhez. Magyar nyelvjárások I., 64—94. 11 Fehértói K., Az úgynevezett ragadvány nevekről. MNY. LXII, 462—465. 212