A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

T. Juhász Irén: Néhány Békés megyei avarkori leletről

A bronzcsat szintén öntési technikával készült. A keret és a test csuklós szerkezettel kapcsolódik össze, a keret ovális alakú, lapos bronz, közepén a pecek helye bemélyített. A pecke kampósan hajlik rá, ennek hátán két ferdén kiemelkedő borda van. A test áttört indamotívummal tagolt. A csat egész hossza 7,1 cm. (V. tábla 3. rajz és 10. kép.) A vaskengyel a köralakú hurkos kengyelek típusába tartozik. Mérete miatt feltehetően gyermek használta. A hurkos füle alatt levő szárát rúdalakra, a talpalót lemezszerűén elvékonyítva kovácsolták ki. A kengyel magassága 9,1 cm, a talpaló hossza 9,2 cm, szélessége 1,7 cm. (V. tábla 5. rajz és 11. kép.) A leletek közül a nagyszíjvég és a csat az öntési technika figyelembevételével és a minta alapján a griffes-indás csoportba, a VIII. század első felébe keltezhető. A kis kengyel az ún. hurkosfülű kengyelek csoportjába tartozik és a VII. század második feléből ismert sírok leletei között találhatunk hasonlókat.

13 A lelőhelyen későavar temető sírjai pusztultak el. Az, hogy a kengyel korábbi típusai, mint az övveretes-tárgyak, nem jelenti, hogy korai és késői temető volt a területen. A VIII. századi nagysírszámú temetőkben egy-két korai jellegű tárgy is elő szokott fordulni, ennek magyarázatát abban lehet keresni, hogy ezek a tárgyak nem estek ki a használatból. A dobozi szórványleletek — a Békés megye területén eddig előkerült későavarkori lelőhelyek számát növelve — hozzájárulnak a terület későavarkori történetének, településtörténetének jobb megismeréséhez.

14 JEGYZETEK 1 A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum adattára: Lelt. sz. 287-1965. Pelle Ferenc: Kevermesi jelentés a talált régészeti tárgyakról. 2 HanwelJ., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. 1905.

1. 408. 1143. ábra. 3 Rumpel i. т., III. 264. t. За—

3b., I. 411. 1151. ábra. 4 Bona I., Későrómai és népvándorlás korszak. Orosháza története és néprajza. 1965. 122— 123. II. t. A. 1. 5 Márkiné, Poll К., Kürtősvégű karkötők az avarkorból. AÉ. 1934. (47) 56—57. 6 Márkiné i. m. 65. 7 Nagy G.: Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai útja. AÉ. 1906. (26). 402. 8 A telefonbejelentés után a helyszínen tartott vizsgálat döntötte el a leletmentés sürgősségét. 1971 októberében végeztük el a még menthető sírok feltárását nagyon rossz feltételek mellett. A téglagyár vezetője és dolgozói segítettek a sírok feltárásában. 9 Kiss A., Az avar kori lovas-temetkezés szokásainak vizsgálata. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1962. (1963) 156. 158. 10 A leletmentést dr. Tábori György, a Munkácsy M. Múzeum akkori igazgatója végezte 1960. októberében. 11 Hampel i. m. III. 286. 9. ábra., I. 357. 948. ábra. 12 A leleteket Zalai György elvtárs hozta be a Munkácsy M. Múzeumba és jelentette a lelőhelyet. Ezúton köszönöm meg szívességét. 13 Cilisnka Zlata, Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nőve Zamky. AS. F. 1966. — A kengyelek típusait a 191. oldalon a 22. ábrán mutatja be. Az általa különválasztott típusok közül a dobozi kengyel a III.-ba tartozik. 14 A táblákat Veszter Vilmosné rajzolta, a fotókat dr. Torda M. Béla készítette. 8 113