A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Bakay Kornél–Kiszely István: Újabb adatok Békés megye honfoglaláskori történetéhez

Értékelés: A csontok vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy a leletek keleti típusú melegvérű, hím ló (mén) maradványai. Kb. 7 éves lehetett. A koponya a népvándorláskori lókoponyák között közepes hosszúságúnak bizonyult, alaphosszúságának mérete beleillik a honfoglaláskori lókoponyák hosszméretének intervallumába és pontosan megegyezik az általam mért kazárlovak koponyái alaphossz méretének átlagával. Homlokszélessége viszont nagyobb mind a kazár-, mind a honfoglaláskori lovak homlokszélességének átlagánál, de így is csak közepesen széles homlokúnak minősíthető. Ehhez viszonylag széles arc párosul, ami a magyar- és kazárlovak között gyakori jelenség. Feltűnő viszont a záp­fogsor rövidsége, amely többnyire avar lovaknál fordul elő. A végtagcsontok a népván­dorláskori lovak között közepesen hosszúak, a közepesnél viszont vékonyabbak, amelyből könnyű, élénk mozgású lóra következtethetünk. Marmagassága: 140cm volt. MATOLCSI JÁNOS JEGYZETEK 1 1958: Békés—Povád = Trogmayer O., X— XII. századi magyar temető Békésen. — Ein ungarischer Friedhof in Békés. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1960—62. 9—38; Dienes /., Nem­zetségjegy (tamga) a békési honfoglaláskori íjcsonton. — Sippenzeichen (Tamga) auf dem Bogen­knochen von Békés aus der Zeit der Landnahme. Folia Arch. XIV. (1962) 95—109. 1961 : Orosháza­Dózsa Tsz és Belső monori tanya = Dienes I., Orosháza és környéke a. római kortól a magyar közép­kor végéig Orosháza története és néprajza I. 1965. 139—150. 1962: Szabadkígyós-Tangazdaság = Pálóczi Horváth A. X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában. — Tenth century cemetery in the sandpit of the model farm of Szabadkígyós. A Békés Megyei Múzeumok Közlemények 1(1971) 7—48. 1968: Szabadkígyós-Pálliget = Bálint Cs., X. Századi temető a szabad­kígyósi-pálligeti táblán. — Tenth century cemeterv int the Pál liget plot of Szabadkígyós. BMMK 1(1971)49—88. 2 Bakay K., A régészeti topográfia munkálatai Békés megyében 1969-ben. — Archeological to­pographiacal operations in county Békés in 1969. BMMK 1. (1971) 135—153. 3 Darnay K., Szeghalmi ásatásról. Arch. Ért. 25(1905) 66—71. Szeghalmy Gy., Ásatás a szeg­halmi Kovács-halomban. Arch. Ért. 33(1913) 37—52. Fehér G.—Éry K.—Kralovánszky A., A Közép­Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Rég. Tanulmányok II (1962) 70. 4 Juhász I.—Torda-Molnár В., A gerendási X. századi lékelt koponya. — Tenth century trephi­ned skull of Gerendás. BMMK 1(1971) 167—181. 5 Orosháza története és néprajza I. 1965. 157—158. e Az ásatáson részt vett és értékes segítséget nyújtott Ecsedy István régész és Árpás Károly grafikus, aki a rajzokat készítette. 7 A leletanyagot Somlósi Éva vezető restaurátor konzerválta és restaurálta. 8 Bálint Cs., A honfoglaláskori lovastemetkezések néhány kérdése. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1961/1. 108—113. Duma Gy., Szervesanyag bomlásának nyoma a szabadkígyósi X. századi temetők, foszfátvizsgálatai alapján. — Examination of the decomposition of organic metter on the basis of the material of the Szabadkígyós cemetery. BMMK 1 (1971). 127—133. 9 E. A. Halikova szóbeli közlése. 10 Dienes i. m. 146. о. 6. kép. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom