A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)
Maráz Borbála: La Tene-kori magányos sírok és kistemetők a Dél-Alföldről
Filip szerint már a korai LT időkben megjelenik ez az ékszerforma és a duxi típusú, majd a gomboslábú fibulák horizontján át az i. e. II— I. század fordulójáig használatban van; éppen ezért nem tekinthető megbízható kronológiai alapnak. 47 A Kiszombor С lelőhelyről származó leleteket Hunyady Ilona — elsősorban a kétfülű kis talpas amphora alapján — i. e. I. századinak határozta meg. Ugyancsak ő mutatta ki az amphora-formájú edényeknek a balkáni-illyr területekről való származását és a halottkultusszal kapcsolatos szerepét. 48 Foltiny a velemszentvidi telepen talált amphorákat szintén a LT D fokozathoz sorolta. 49 E szóbanforgó edényformát valóban nem találjuk meg a nyugati kelta területeken; a Szerémségen és a Kárpát-medencén kívül másutt nem került elő. Időrendi helyzetére vonatkozóan azonban nem tekinthető helytállónak Hunyady Hona véleménye, aki azért tartotta késő LT formának, mivel a „szerémségi temetők általában az I. századra helyezhetők." Éppen az újabb ásatások eredményeként tudjuk, hogy tipikusan LT С leletekkel is előfordul. Eszéken 50 vaslándzsákkal, grafitos agyagcsöbörrel, kereszt alakú kapcsolótagokkal ellátott bronz övlánccal és láncos bronzfibulával együtt találták. Orosháza-Gyopároson gyöngyösdíszű, üreges bronzkarkötő, duxi és münsingeni típusú (korongos lábú) és gomboslábú bronzfibulák kísérték, valamint egy ugyanolyan tál, mint amilyen a Kiszombor С 21. sírjához is tartozik. 51 Ennek értelmében a kétfülű talpas amphorákat már a LT С periódusban is meglevő formának kell tekintenünk. Hasonlóan LT C-re utal a 17. sír vaslándzsája is: a közép LT harcos-sírok jellegzetes leletei közé tartozik. Analógiáit Bodroghalomról, 52 Pilinről, Szobról, Radostyánból és Magyarszerdahelyről ismerjük. 53 Hunyady 54 és Filip 55 is LT С típusnak tartja ezt a hosszúköpüjű és keskenylevelü lándzsaformát. Ennél pontosabb datálásra azonban a vaslándzsák — az alábbiakban ismertetendő kerámiaanyaggal együtt — nem alkalmasak. A 21. sír táljának párhuzamait LT C-jellegű környezetből ismerjük az előbb említett Orosháza-gyopárosi temetőből, Szőregről, 56 Jászberény—Cserőhalomról, 57 valamint a LT С—D-korú apahidai temetőből. 58 Hunyady I. ezt a kiszombori tálat a LT C 2 —D táltípusai közé sorolta. 59 Ugyancsak a szőregi temetőből való a 21. sír egyfülű bögréjének analógiája. 60 Az 1. és 7. sírokból való urnák szintén az egész LT С—D-re jellemző formát képviselnek. Párhuzamaikat Apahidáról, 61 Hódmezővásárhely—Solt Páléból, 62 Kishomokról, 63 Vácról, 64 Jászberényből 65 és Radostyánból 66 ismerjük. Az elmondottak értelmében a Kiszombor С lelőhelyen feltárt kis temetőt — Hunyady Ilonával ellentétben — a LT С periódusba soroljuk. A temetkezések jellemzői A fentieket összefoglalva e temetkezések jellemzői : Battonya: kis temető; előfordul benne a hamvasztásos rítus is. A hét- és nyolctagú hólyagos lábperecek alapján a legkorábbi temetkezések közé tartozik (LT С kezdete). Földeák: valószínűleg hamvasztásos, magányos sír. LT D-korú. Kiszombor B: magányos sír, csontvázas rítussal. A LT С periódusba sorolható. Kiszombor C: birituális kis temető. LT C-korú. Már tely—Gátőrház: valószínűleg magányos női sír, csontvázas rítussal. A LT С második felére vagy a LT D-re keltezhető. Székkutas—Sóshalom: csontvázas magányos temetkezés. Kora a LTD periódusra tehető. 4* 51
