A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

JEGYZETEK 1 Kalicz N.. A rézkori balatoni csoport Veszprém megyében (Die kupferzeitliche Balaton — Gruppe im Komitat Veszprém) A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 8. (1969.) 83—90. Torma /.. Adatok a badeni (péceli) kultúra bolerázi csoportjának magyarországi elterjedéséhez (Beiträge zur Verbreitung der Boleráz-Gruppe der Badener Kultur in Ungarn). A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 8. (1969.) 91—108. Bognár—Kutzián /., Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken Studijné Zvesti 17. Nitra 1969. 31—60. 2 Patay P., Az újkőkor és rézkor Dél-Borsodban. Előadás az V. Alföldi Régészeti Konferencián (Szeged 1970.) Kézirat. — u. ő.: Chronologische Fragen der Kupferzeit (Aeneolithikum) des Karpatenbeckens Előadás a belgrádi Régészeti Kongresszuson (1971.) Kézirat. Ezen a helyen is köszönetet mondok Patay Pálnak, aki a hivatkozott kéziratokat rendelkezésemre bocsájtotta, és az említett lelőhelyek anyagának megtekintését engedélyezte. Úgyszintén köszönetet mondok Kalicz Nándornak és Kovács Tibornak, akik lehetővé tették a Tiszafüred—Majoros lelőhelyen feltárt közöletlen hunyadihalmi típusú leletanyag megtekintését. 3 A feltárásokat vezető tanárom halála után a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában levő ásatási naplók és dokumentáció, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött leletanyag és az ásatásokon tett személyes megfigyeléseim alapján végeztem el az anyag feldolgozását. 4 Kalicz N., Rézkori telep Tarnabodon. Arch. Ért. 93. (1966.) 8., 2. kép. — Ugyanezek a motívumok Székely—Zöldtelek bodrogkeresztúri rétegében. V. ö.: Kalicz N., Rézkori sztratigráfia Székely község határában. Arch. Ért. 1958. III. t. 20—23. 5 Roman P., Strukturänderungen des Endäneolithikums im Donau-Karpaten-Raum. Dacia N. S. XV. (1971) 53, 82. Tafel IX. 7, XII—XIV., stb. (A temetők anyagában a legáltalánosabb edénytípus és gyakori ornamentika). V. ö. : Bognár—Kutzián /., The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár— Basatanya. Arch. Hung. S. N. XLII. 1963. pl. CHI. 4, CXII. 3.; Hillebrand /., A pusztaistvánházi korarézkori temető. (Das frühkupferzeitliche Gräberfeld von Pusztaistvánháza) Arch. Hung. IV. (1929) Tafel V. 2.; Patay P., Rézkori temető leletei Jászladányból Arch. Ért. 1944—45. VI. t. 9. 6 Szintén az egyik legáltalánosabb forma a kultúra temetkezéseiben, a tejesköcsög mellett. V. ö.: Bognár—Kutzián 1963. CXXXIX. L. l

t

—2

2

; Patay P., Kupferzeitliches Gräberfeld in Polgár am Bacsókert genannten Hügel. AAH 9 (1958) 148. Taf.: I. 3, 12, 16—17; II. 3—4, 8. 7 Ugyanezek igen sűrűn fordulnak elő a tarnabodi telep anyagában is. Kalicz 1966. 4. I. kép 8, 14—15, 19—20, 23. 8 v. ö.: Kalicz 1966. 3. kép. 22—26. 9 u. o. 6. kép. A—5, Roman 1971. 66, Abb.: 20—21. 10 Hillebrand 1929. Tafel IT. 1.; Bognár—Kutzián 1963. 548.; U. ő. Prehistoric Relations between Hungary and the Balkans Studia Balcanica 5. Sofia 1971. 142. 11 v. ö. \Kalicz 1966. 6. 4. kép. 16—19, 21—23. Behatóan foglalkozik ezzel az edényformával u. ő.: Rézkori lelet Paszab községben, A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve I. (1950) 11, és a további oldalakon. Patay Pál ugyanezt a típust Tiszavalk—Teles lelőhelyen hunyadi-halmi típusú leletekkel együtt találta. Patay P., Az újkőkor és rézkor Dél-Borsodban (kézirat) 1970. 12 Bognár^Kutzián 1969. 34. o. Patay és Kutzián egyaránt hangsúlyozzák, hogy tipikus bodrogkeresztúri együttesekben is meglevő, de a késői szakaszban különösen gyakori forma. Figyelemreméltó ebből a szempontból a Romanesti barlang néhány lelete és a Tordai hasadék barlangjainak anyaga. V. ö.: Roman 1971. 83., Abb. 33—8., 98., Abb. 39—7.; Székely Z., Descoperini din neoliticul tirziu in asezarea de la Reci SCIV XV. (1964.) 122. fig. 2—8., 123—126. 13 Gazdapusztai Gy.: Chronologische Fragen in der Alfölder Gruppe der Kurgan-Kultur. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1966—67. (Szeged 1967.) 93., 96. 14 v. ö.: Щепинскии А. А.; Культ животных в погребениях эпохи бронзы в Крыму. КСИА УССР 9. (1959.) 67. — Kétségtelennek tűnik a járószinten levő tűzhely és a halom építésének közvetlen összefüggése néhány hazai feltárás esetében is. V. ö.: Ecsedy I., Eine neue Hügelbestattung der „Grubengrab"Kultur (Kupferzeit-Frühbronzezeit) in Dévaványa. (Vorbericht) Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 2. (Budapest 1971) 45—47. 15 Morintz, S.—

Roman, P., Aspekte des Ausgangs des Aneolithikums und der Übergangstufe zur Bronzezeit im Raum der Nieder-Donau Dacia N. S. XII. (1968) 93. old. Abb. 35. 15. Hasonló egész edényt ismertet Szlovákiából Nemejcová—Pavuková V., Sidlisko Bolerázskeho typy v Nitrianskom Hradku SI. Arch. XII — 1 (1964) Tab. I. 10. 16 Az Ezero—Cernavoda III.—Boleráz kör jellegzetes típusai. V. ö.: Berciu D., Quelques données préliminaires concernant la civilisation de Cernavoda SI. Arch. XII—1. 1964. Fig. 4.-1, 5.-9., 8.-1-2, 15—18., Karmanski S., Bakarnodobni lokaliteti jugozapadne Backe I. (Backa Palanka 36