A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Sterbetz István: Békés megye madártani kutatásának bibliográfiája

Beretzk, P.

—

Keve, A. (1964): Vom Zug des Steinwälzers in Ungarn. (Beiträge zur Vogelkunde, Bd. IX. p. 391—396.) Beretzk, P.

—Keve, A.

—St erbet z, I. (1967): Der Zug des Zwerg und Temminckstrandläufers in Ungarn. (Beiträge zur Vogelkunde, Bd. 12. p. 297—307). Beretzk, P.

—Sterbetz, I. (1970) : Der Zug des Sumpfläufers in Ungarn. (Beiträge zur Vogelkunde 15. 4. p. 333—339.) Beretzk, P.

—Keve, A. (1971): Der Berghänfling in Ungarn. (Lounais Hämeen Lounto, no. 2. p. 1—18.) Beretzk, P.

—Keve, A. (1971): Die Raubseeschwalbe in Ungarn. (Zool. Abhandlungen, Dresden, Bd. 30. Nr. 18. jun. p. 227—242.) Bergh, L. M. J.

—Philippona, J. (1971): Visits to winterquarters of Geese in Central Europa december 1971. (IWRB. rotpar. kiadv. p. 1—4.) Bertalan—Szilágyi, J.(1920): A biharmegyei Sárrét leírása, 1827. Beschreibung des grossen Sárrét — Sumpfs im Kom. Bihar aus dem J. 1827. (Aquila 27. p. 60—70.) Bodnár, В. (1908): A Tisza-Maros-közének madárvilága. (Zoológiai Lapok X. p. 191—195.) Bodnár, B. (1928 körül) ; Adatok Hódmezővásárhely és környékének madárvilágáról (kézirat, in: Hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum.) Bodnár, B. (1939): A hódmezővásárhelyi ref. gimnázium természetrajzi múzeumának története. Hódmezővásárhely, ifj. Dura Lajos nyomd. p. 1—65.) Bodnár, B. (1943) : Vásárhely szikesein. (Puszták népe, 3. p. 186—192.) Bogár, M. (1942) ; Madárvonulási hírek (Nimród Vadászlap XXX—

II. márc. 10. p. 123.) Bogár, M. (1942): Vonuló darvak. (Nimród Vadászlap XXX—

II. május 1. p. 202.) Bogár, M. (1942): Vadlibahírek. (Nimród Vadászlap XXX—II. okt. 10. p. 461.) Bogár, M. (1944): Madárvonulás. (Nimród Vadászlap XXXII—V. ápr. 1. p. 157.) Bogár, M. (1944): Madárvonulási hírek. (Nimród Vadászlap XXXII—

V. nov. 2. p. 438.) Bolza, G. (1929): A bíbic, fehérgólya és füstifecske megérkezése Szarvason. Die Ankunft des Kiebitz, Weissen Storch und der Rauchschwalbe in Szarvas. (Aquila 1927—28. 34—35. p. 394.) Bökönyi, S.

—Jánossy, D. (1965): Szubfosszilis madárleletek Magyarországon. Subfossile Wildvogelfunde aus Ungarn. (Vertebrata Hungarica Tom. VII. fasc. 1—2. p. 85- -99.) Cerva, F. (1929) : A székicsér tojásból való felnevelése. Die Brachschwalbe und ihre Aufzucht aus dem Ei. (Aquila 1927—28. 34—35. p. 184—194.) Chernél, 1. (1899); Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. I—II. (Budapest, p. 1—830.) Chernél, I. (1904); Madarak in: Brehm: Állatok világa. (Budapest, I—

II—

III. kötet) Csapó, (1911): Orosháza és vidéke. (Zoológiai lapok XIII. p. 212.) Csath, A. (1919): Madárvonulási adatok. Vogelzugsdaten. (Aquila 26. p. 58.) Csath, A. (1919); Otis tarda. (Aquila 26. p. 112, 135.) Csath, A. (1919): A kunágotai vetésivarjútelep. Die Saatkrähenkolonie in Kunágota. (Aquila 26. p. 112, 135.) Csath, A. (1922): Túzok fészkelése Kisperegen. Nissen der Otis tarda in Kispereg. (Aquila 29. p. 173, 194.) Csath, A. (1922): Madárvonulási adatok. Vogelzugsdaten (Aquila 29. p. 102.) Csath, A. (1924): Madárvonulási adatok. Vogelzugsdaten (Aquila 1923—24. 30— 31. p. 209.) Csath, A. (1926): Madárvonulási adatok. Vogelzugsdaten. (Aquila 1925—26. 32— 33. p. 77—78.) 246