A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)
Grin Igor: Hat délszláv népdal Battonyáról
2 Delorko О., Narodne epske pjesme. (Pet stoljeca hrvatske knjizevnosti) Zagreb, 1964. I. 9. 3 Maretic T., Nasa narodna epika. Beograd, 1966. 35. 4 Boskovic —Stulli M., Postojanost epskog modela u dvije pjesme iz Dubruvackoga kraja. Narodna Umjetnost 1966/1V. 15—28. 5 Grin /., Történeti népének a hazai délszláv nemzetiségek körében. Néprajz és Nyelvtudomány 1971—72. 165—176. 6 Több — elsősorban epikus — dalban szerepelnek sosemvolt, a képzelet szülte alakok. Példánknál maradva ilyenek Jug Bogdán és fiai, a Jugovicsok. 7 Az epikus hősdalok és a mesei tematikához közel álló szüzséjű dalok közötti műfajt nevezzük így. Történelmi-társadalmi alapjuk eleven, de nem a történelemből ismert események hívták őket életre. Boskovic—Stulli M., Narodne epske pjesme. (Pet stoljeca hrvatske knjizevnosti) Zagreb, 1965. II. 259. 8 írott források nem említik nevüket, csak a szájhagyomány emlékezik meg róluk. A valóságban tehát nem lehetett rokonai Milicának. 9 Nagy népszerűségét bizonyítja a róla szóló nagyszámú alkotás. Egy battonyai variáns is említi a nevét. (A Soko bira... kezdetű epikus dal, amelyet a Néprajz és Nyelvtudományban tettem közzé. L. az 5. jegyzetet.) 10 Brankovics árulásának kérdése megnyugtató módon tisztázódott: a főúr nem követett el árulást. Annyi történt mindössze, hogy seregének maradványaival a harc végső befejezése előtt hagyta el a csatateret, amikor már reménytelen volt a szerbek helyzete, s a harc vállalása értelmetlen volt már. Vö.: Maretic T., Nasa narodna epika. Beograd, 1966. Vuk Brankovic с fejezet. 11 A szövegösszefüggés alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a herceg — mint a legnagyobb szerb hős — csak árulással volt legyőzhető, akárcsak például Bozur Lasic, vagy Mijat Tomié. Ez utóbbiak sorsát azonban nem kívánjuk azonosítani a herceg sorsával — az analógia úgysem volna teljes: a róluk szóló dalok haláluk körülményeiről is beszámolnak. Az árulásnak és következményeinek mozzanata azonban mindhárom alkotásban közös. Stepanov S., Pjesma о Bozuru Lasicu, Narodna Umjetnost 1963/11. 149—177. 12 Az adatközlő adta cím, — s egyben az egész dal — hitelességének kritériuma a tárgy pontos, ugyanakkor lehető legrövidebb megjelölése. Parry, Milan—Lord, Albert В.: Srpskohrvatske Junacke Pjesme, Beograd— Cambridge, 1953, I. Opsti uvod. XX. 13 L. uo. a Marko Kraljevic i Musa Kesedzija című, 7. számú dalt. 14 Karadzic V., Srpske narodne pjesme. Skupio ih i na svijet izdao Vuk Stefan Karadzic. Knjiga druga u kojoj su pjesme junacke najstarije Beograd, 1958., a 73. számú dal. 15 Értsd: a XVI. századinál újabb, későbbi keletkezésűeknél. 16 A dalban szereplő, dalia leányzónak fordítható nőalak érdekes figurája a török elleni háborúnak. Ha a családban nem volt fiúutód (gyakran a török rabolta el), az apa a leányt nevelte fiúként, hogy hadra fogható legyen. Jellemző irodalmi leírása található Márkó királyfi kedvesének tévedésből történő megöléséről szóló, novellisztikus epikus énekben. Narodne epske pjesme, priredila: Maja,Boskovic—Stulli, Zagreb, 1964. II. 1. számú dal: Pogibije Markove vjerenice. Bővebben a kérdésről: Vukanovic Tatomir: Virdzine. Glasnik Muzeja Kosova i Metohije, VI. 1961. 79—122., elsősorban: 81—83. 17 A pravoszláv vallású szerbek házi védőszentjének ünnepe a szidva. 18 Attól, hogy dallamkíséret nélkül adta elő, vélhette volna népdalnak, hiszen a délszláv népköltészetben nem feltétlen tartozék a dallam. 19 Tudott dolog, hogy a dallamkíséret nélküli előadásnál is érvényesülhet az időmérték. L. a klasszikus tízes sorfajta problematkiájával foglalkozó Z^awec-tanulmányt. Zganec, Vinkó: Metrika i versifikacija narodnog deseterca. Narodna Umjetnost, 1963/11. 3—35. 20 A deszeterác illenék itt a tartalomhoz. 21 A Zganec-féle tipológia szerint ez a leggyakoribb típusa a tízes sornak. L. uo. 25. 22 Stepanovic S., Narodne pjesme Donje Letine. Narodna Umjetnost, 1966/IV. 85—151. 23 Delorko O., Narodne pjesme Sinjske krajine. Narodna Umjetnost, 1967—68/V— VI. 111— 157. A variáns a 12. sorszámot kapta, címe: Nije se znala odluciti (Nem tudott dönteni). 24 Stepanovic, S., uo. 128. A dal száma 156. (Cím nélkül). 25 Az epikus dalok hagyományos szerkezetére valaha lényegesen nagyobb terjedelmű szövegek épültek. A rövidülés oka az alkotások életfeltételeiben beállott változásokban keresendő. 26 A népnyelv nem tesz különbséget német és osztrák között. Amint látható, a Monarchia csapatait ugyanazzal a névvel illeti, mint a II. világháborúban Hitler katonáit. 27 Murko, M., Tragom srpsko-hrvatske narodne epike. Zagreb, 1951. 1. 210. 28 L. Boskovic—Stulli M., Narodne pjesme Sinjske krajine о Oslobodilackoj borbi 1941—1945. Narodna Umjetnost, 1967—68. (V— VI. Kad Sinjani zapivaju rere... 16. sz. 168., és Dalmatinci bore se u Lici ... 17. sz. 169. 29 L. a kérdés részletes kifejtését Boskovic—Stulli M.: Postojanost epskog modela ... Narodna 232
