A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

rogkeresztúri népesség, s ez az esemény a neolitikumtól kezdve megszakítatlan, tehát a sokszor döntő jelentőségű új vonások mellett autochton elemeket is bőséggel tartalmazó fejlődés lezárását jelenti. Bár kronológiai szempontból a Cernavoda III.—Boleráz anyag, úgy véljük, pontosan kitölti a Bodrogkeresztúr vége és a korai Baden közötti „hiátus"-t, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy különösen a korai badeni telepek száma, de a klasszikus lelőhelyeké is a bodrogkeresztúri lelőhelyek számához viszonyítva, különösen a Nyírségtől Délre igen kevés. A lelőhelyek számának további növekedése várható, amelynek során viszont mindkét korszak emlékei azonos arányban gyarapodhatnak. A badeni telepeknek és temetőknek ez az alacsony aránya nem tekinthető véletlennek, s nem tudható be csupán a kutatások hiányának. Ezzel kapcsolatosan felvethető a kérdés : csak a Cernavoda III.—Boleráz telepek jelentik-e annak az erőnek emlékeit, amely DK felől érkezve a késői Salcuta és bodrogkeresztúri lakosságot szinte nyomtalanul kiszorította? A kétegyházi lelókörülmények, a Cernavoda III. típusú anyag és a halommező egy részének valószínű összefüggése, a romániai gödörsíros halmok kronológiai helyzete arra utal, hogy a Bolerázi csoporttal egyidőben megjelenhettek az Aldunán és a Tiszántúlon azok a lótartó sztyeppéi pásztortörzsek, amelyek ebben az időszakban fokozatosan Nyugat felé nyomulva elfoglalták az életmódjuknak megfelelő területeket.

56 A gödörsíros típusú, az Uszatovo és a Jamnaja népességhez köthető kurgánok megjelenését illetően terminus post quem az Alduna vidékén az Oltenita—

Renie II. fázis vége, a Cotofennel párhuzamosítható temetkezéseik pedig több esetben másodlagosak, tehát első hullámuk a Cotofen előtti időszakban érkezhetett a területre.

57 Feltételezhető, hogy ez a korai hullám eljutott Erdély és a Tiszántúl területére is, hiszen ezeken a területeken már a Tiszapolgári kultúrát közvetlenül követő időszakban megtalálhatóak a sztyeppéi kapcsolat emlékei.

58 Valószínűnek látszik tehát, hogy a gödörsíros kurgánok népének behatolása nem a badeni periódus végén kezdődött, hanem már a Cernavoda III. jellegű anyaggal egyidőben, mint ezt a kétegyházi leletek bizonyítani látszanak.

59 Ennek a feltevésnek a beigazolódása érthetővé tenné a középső rézkort követő „tabula rasa"-t, hiszen a kapcsolatok teljes hiánya Bodrogkeresztúr és a Baden között ilyenmódon betudható lenne annak, hogy a bodrogkeresztúri népesség nagy része elmenekült területeiről, mielőtt a badeni csoportok megérkeztek'

60 Egyetlen kapocs a két együttes között a hunyadi-halmi típus, amelynek formái között néhány korai badeni jellegű is van, viszont, mint említettük, hazánkban nem egyidejű a bolerázi csoport egyik fázisával sem. 2* 20. kép : Edénytöredék a mezőberényi rézkori telepről Figure 20: Vessél fragment from the Mezőberény copper-age settlement 19