A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

†Banner József: Elek község német személynevei

5. táblázat A leggyakoribb férfinevek a XIX. és a XX. században a kereszteltek %-ában A) Első keresztnevek A XIX. 1805— 1841 — 1881— A XX. 1905— 1935— sz. 3 évtizedében 1814 1850 1890 sz. 2 évtizedében 1914 1944 1. József 18,7 16,8 17,9 19,7 József 19,1 20,0 20,5 János 14,4 15,8 15,1 12,6 Ferenc 18,6 18,6 18,8 György 11,5 5,3 9,1 15,4 György 14,2 15,0 12,6 Antal 9,5 9,0 5,1 9,4 Antal 11,8 11,9 11,8 5. Ferenc 9,4 10,5 7,7 11,0 János 10,0 10,9 8,4 Mihály 6,5 9,0 6,8 6,1 Mihály 4,5 5,9 2,5 Ádám 4,3 8,6 7,8 0,4 Ádám 3,9 0,5 10,4 Márton 3,0 2,3 3,9 2,5 András 2,7 3,7 1,0 András 2,7 2,8 2,9 2,6 Miksa 2,3 3,0 1,2 10. Miksa 1,8 0,3 1,4 3,1 Márton 2,3 2,3 2,2 Flórián 1'4 1,6 1,5 1,2 Vilmos 0,7 0,3 1,6 Gáspár 1,3 2,5 1,4 0,4 László 0,7 0,3 1,3 Sebestyén 1,1 0,2 1,2 1,4 Flórián 0,6 0,9 0,2 Péter 1,1 1,9 0,8 0,8 Mátyás 0,5 0,6 0,3 15. Jakab 1,0 1,1 1,0 0,9 Sebestyén 0,5 0,6 0,3 Károly 0,9 0,4 0,8 1,0 Béla 0,4 0,4 0,5 Alajos 0,8 0,4 1,5 0,4 Károly 0,4 0,4 0,5 Boldizsár 0,7 1,6 0,6 0,3 Péter 0,4 0,7 — Pál 0,6 — 0,6 0,6 István 0,4 0,3 0,5 20. Lőrinc 0,6 0,9 0,8 0,3 Jakab 0,4 0,5 0,2 Vendel 0,6 0,4 0,2 0,8 Mátyás 0,5 0,4 0,9 0,4 Fülöp 0,5 0,9 0,4 0,3 Menyhért 0,5 1,1 0,6 0,1 25. István 0,4 0,2 0,4 0,6 93,8 94,0 90,4 92,3 94,4 96,8 94,8 A XIX. században eltűnnek, vagy egészen jelentéktelen arányúvá válnak olyan — korábban sem nagyon gyakori, de jellegzetes — férfinevek, mint az Ignác, a Miklós, a Bertalan, a Gottfried, a Simon, a Benedek, a női nevek közül az Apollónia, a Dorottya, а Krisztina, a Gertrúd, a Klára, a Rozina, az Urzula. Feltűnően megnő azonban a Ferenc, ill. a Franciska, a Lujza és a Veronika népszerűsége, s néhány, korábban szórványosan előfordult név is nagyobb jelentőséget kap: Alajos, Károly, Miksa, Pál, Vendel, Menyhért, illetve Ilona, Szidónia, Jozefa. A XIX. században fordul elő először az eléggé népszerűvé váló Viktória. A táblázatok adataiból csak kevéssé, de a részadatokból határozottan kitűnik, hogy a névadási hagyományok áttörésére az 1880-as években — vagy azokat közvetlenül megelőzően — történik kísérlet. A megszaporodott névváltozatokban ugyanis meglehetősen sok az olyan név, amely korábban egyáltalán nem fordult elő: a férfinevek között 11, a női nevek között 7. Ezek közül a XX. századba is átlépnek a következők: Adolf, Albert, Iván, Ottó, Szilveszter, ill. Emília, Irén, Gizella. A századforduló idején ez a tendencia elakad, és az 1940-es évekig ismét a hagyományos névanyag a jellemző, de érdekes, hogy a női nevek változatosabbá tételére ebben az időszakban is törekszenek. A XX. század folyamán tovább csökken a hagyományos nevek száma, s a 40-es évektől tömegesen jelennek meg az olyan nevek, amelyeknek megválasztásában a hagyományoktól független érzelmi hangulati szempontok játszanak szerepet, összefüggésben az 196