A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

†Banner József: Elek község német személynevei

Mindkét nemre vonatkozó adataink közös jellemzője a névváltozatok számának foko­zatos csökkenése a XIX. sz. elejéig, majd a korábbi csökkenésnél meredekebb irányú nö­vekedése századunk 40-es éveiig, úgyhogy a névváltozatok száma 1944-re a XVIII. sz. eleji, egyébként korántsem szegényes anyagnak közel kétszerese lesz. Ha ilyen nagy arányban nem is, de hasonló fejlődési vonal rajzolódik ki az első nevek használatában. A fentiekkel nagyjából párhuzamos a két és a három keresztnevűek számának változása, de azzal a különbséggel, hogy a több tagú keresztnevek aránya csekély marad még akkor is, amikor az első nevek száma már fokozatosan gyarapszik, s csupán a két háború közötti időszakban, de különösen az 1940-es években indul ugrásszerű növekedésnek. Külön megvizsgáltam a kettős és a hármas neveket 1941 és 1944 között: ebben a négy évben ezek aránya a bejegyzett fiúk esetében 51 %, a lányok esetében 61 %, tehát a fiúk között eléri, a lányok között messze meghaladja a XVIII. sz. eleji magas arányt. A kettős nevek számadatainak megvilágításához tartozik még, hogy közöttük tipikusnak, állandósultnak három változat mutatkozik a XIX. sz. közepéig: a János György, ill. az Anna Mária és a Mária Anna. Ezek a nevek kétségtelenül két tagúak az anyakönyvi bejegyzések szerint, de gyakori egymás mglletti szereplésük folytán a köztudatban bizonyára már egy névvé váltak. 7 Ezért elég gyakoriak még akkor is, amikor egyéb névkapcsolások már alig fordul­nak elő. így 1775 és 1784 között a kettős férfinevekből a János György részesedése 35%, 1785—94-ig 50%, 1795—1804-ig 80%. Ugyanezekben az évtizedekben az Anna Mária és a Mária Anna együttes aránya a kettős női nevek között: 70%, 95%, 99%, 1841 és 1850 között pedig a 27 kettős női névből 25 Anna Mária, és csak kettő egyéb. Ezek alapján a kettős nevek fogyását a XVIII. sz. közepétől a XIX. sz. közepéig lényegében még nagyobb ará­nyúnak tekinthetjük, mint ahogyan ezt a táblázatok számadatai mutatják. A hármas nevek száma elenyésző a XX. századig. A XVIII. században mindössze 6 (5 férfi, 1 női névváltozat, az előbbiek közül is háromnak első két tagja János György), a XIX. sz. vizsgált évtizedeiben 4, ill. 2 (a férfinevek közül 3 Gáspár Menyhért Boldizsár, a liturgiában egy napon ünnepelt, így sajátosan egységbe kapcsolódó három evangéliumi király neve). A XX. sz. 40-es éveiben a kettős nevekkel együtt megszaporodnak a hármas nevek is, de számuk így sem jelentős: 9 férfi- és 19 női név, igen változatos összetételben. Még egy négyes női név is előfordul. Az 1940-es években nemcsak a több tagú női neveknek a férfinevekét erősen meghaladó mennyisége a feltűnő, hanem általában a női nevek megszaporodása: korábban ugyanis a női névváltozatok, ill. nevek száma mindvégig alacsonyabb a férfiakénál. Az elemzett időszakokban előforduló nevek gyakoriságát az alább következő tábláza­tok mutatják. Ezek első oszlopában az egyes évszázadokból kiemelt neveket összesítve köz­löm százalékarányuk fogyó sorrendjében, majd a nevek így kialakult rendjében részletezem azok százalékarányát az egyes évtizedekben. Azokból a korszakokból, amelyekben a több tagú keresztnevek száma jelentős vagy előfordulási arányuknak változása figyelemre méltó, a leggyakoribb második nevek adatait is kimutatom. Hogy a táblázatokban kellő számú nevet vehessek fel, a leggyakoribb fogalom alsó határát elég alacsonyan szabtam meg: minden olyan nevet felvettem, amelyet valamely évtizedben a keresztelteknek legalább 0,5 %-a viselt. A százalékszámok összesítése a táblázatok alján jól mutatja, hogy a kimutatások a kereszteltek túlnyomó többségét magukban foglalják. Az első elemzett évtized (1734—44) adatai még feltehetően azokat a névadási szoká­sokat tükrözik, amelyeket az első telepesek frank őshazájukból hoztak magukkal. A férfi­nevek között ebben az időben a Jánosnak van kiemelkedően magas arányszáma, de figyel­met érdemel, hogy egyedüli keresztnévként csupán 8 alkalommal fordul elő (az esetek 19%­ában), 34 esetben más nevekkel kapcsolt első tagként s eléggé változatos kombinációkban. Ezt és a kettős névváltozatok magas arányát figyelembe véve megállapítható, hogy a férfi­nevek kezdetben eléggé arányosan oszlottak meg: csupán a János és annak János György 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom