A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Erdélyi Zoltánné–Sisa Béla: A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása

az utolsó szárazmolnár veje végezte. A malomház belső kialakításánál az eredeti belső bemutatására törekedtünk. A kőpad függőleges és vízszintes deszkázatát kiegészítettük. A kőpad párkányán levő 1836-os évszám közötti utólagosan bedeszkázott részt megszüntettük és elnagyolt formában jelöltük az építtető Bolza család címerét. A kőpadon levő korlátot a meglevő mellvéd deszkázata alapján kiegészítettük. A faszerkezetek konzerválását a címer és a korlát elkészítését az OMF farestaurátor csoportja végezte Géczy Csaba vezetésével. A szárazmalom külsőelvezetéses villámhárítót kapott. A szárazmalom a hozzátartozó lőállással, kukoricagóréval és kúttal együtt képezi a múzeumi egységet. Az épületekhez tartozó terület rendezve és parkosítva lett. Meghagytuk az udvaron levő macskakövet és téglaburkolatot, továbbá a Szarvason használt „vasas" téglából képeztük ki a járdát a malom körül. A szárazmalom műemléki helyreállításával sikerült az utókor számára átmenteni hazánk egyik legjelentősebb ipartörténeti műemlékét. A működőképes állapotba került szárazmalomhoz Békés megyébe látogató szakemberek és turisták egy nagy múltra visszatekintő népi mesterség utolsó emlékét tanulmányozhatják, (23—33. kép). JEGYZETEK 1 Szarvas város képi és műemléki vizsgálata, 1953. Városépítési Tervező Vállalat. 2 Nagy Gy., Az utolsó működő szárazmalom. Néprajzi Értesítő, XXXVIII. 1956. 3 A Néprajzi Múzeum Filmtára. Lt. sz. 57.1. 4 Nagy Gyula i. m. 5 Takács S., A magyar faragómolnárok. Művelődéstörténeti Tanulmányok a XVI—

XVII. századból. Bp. 1961. 6 BML. Szarvas mezőváros iratai. V. 201. 39. Szarvas városában levő taksás malmok Főkönyve 1847—1857. 7 Maday P., Szarvas története. Szarvas, 1962. 8 Tessedik S., Szarvasi nevezetességek, azaz Szarvas mezőváros gazdasági krnóikája. Bp. 1938. 9 BML. Szarvas mezőváros iratai. Tanácsi iratok V. 201. 5. 10 BML. Szarvas mezőváros iratai. V. 201. 7. „Örök bevallási Szerződés". 11 Nagy Gyula i. m. 12 BML. Szarvas mezőváros iratai V. 201. 39. 13 Nagy Gy., i. m. 105. old. jegyzetben: „Az esztergáló gyalu akácfából készült. Oldalán TP, Tomka Pál monogram van beleégetve. Örökség". 14 Nagy Gyula i. m. 15 BML. Szarvas mezőváros iratai V. 201. 5. 16 Tessedik S., i. m. 17 Nagy Gy., A Vámosoroszi szárazmalom. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. II. 1959. 18 Pongrácz P., Régi malomépítészet. Bp. 1967. 19 Zsilinszky M., Szarvas város történelme. Pest. 1872. 20 Zsilinszky i. m. 21 Maday i. m. 22 BML. Szarvas mezőváros iratai V. 201.7. „Örök bevallási Szerződés". 23 BML. Szarvas mezőváros iratai V. 201. 24 BML. Szarvas mezőváros iratai. V. 201. 5. 25 Az örökváltság szerint a szarvasiak 475 1/2 egész úrbéri telket kaptak, egy-egy telek után 32 holdat, 120 D-ölével számítva 15 216 hold szántóföldet. Egy egész telek váltsági díja 600 ezüst forint volt. Lásd: BML. Szarvas mezőváros iratai. V. 201. 7. 26 BML. Szarvas mezőváros iratai. V. 201. 39. 27 A tervrajzokat Sisa Béla, a fotókat Matók Sándor (4. kép), Mihalik Tamás (1„ 2., 3„ 22. kép), Sisa Béla (16., 17., 18., 19., 20., 21. kép) és Kunkovács László (33. kép) készítette. 28 A szarvasi szárazmalom megvásárlásával és helyreállításával kapcsolatos fontosabb levelek az OMF irattárában: /965/1319, 12013, 1969/5145, 8057, 15170, 15784, /970/821, 15010, 797//4830, 4245, 11730. /972/4091, 4111, 8295, 10729, 11711, 11797, 11902, 12875, 7973/3116, 7467, 8873, 9760, 10875, 11583, 12833, 11128. szám alatt. 160