A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Erdélyi Zoltánné–Sisa Béla: A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása

A malom újbóli beindítása sikerrel járt és ettől kezdve folyamatosan működött. Az első gőzmalom még nem tudta elvenni a száraz és szélmalmok elől a munkát, de az újabb gőzmalmokkal már nem tudták tartani a versenyt és fokozatosan kiszorultak a termelésből. Szarvason a XX. század elején a Tomka malmon kívül még működött a Balázs és a Behán szárazmalom, de az 1920-as években ezeket is lebontották. Ma már csak a Tomkaféle szárazmalom áll az ősi iparág utolsó emlékeként. A Békés megyei Múzeumok Igazgatósága — a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi támogatásából 1968-ban 165 000 forintért megvásárolta a szárazmalmot, az utolsó molnár örökösétől Borgulya Györgynétől, szül. Tomka Juliannától. A szárazmalom és a molnár családjának lakóháza az Ady Endre utca és a Bem József utca által határolt 1918. és 1919. hrsz. telken volt, a Bem József utca 26. szám alatt. Amikor a malom vásárlása megtörtént a telket megosztották. A szárazmalomhoz tartozó telek 1529/1. hrsz-ot kapott, bejárata az Ady Endre utca felől. A malomhoz tartozó telek jelenlegi határai kedvezőbb végleges telekhatár kialakítását teszik szükségessé (11. kép). A Békés megyei Múzeumok Igazgatósága kérésére az OMF elkészítette a szárazmalom műemléki helyreállításának tervét 1969-ben (12—15. kép). A helyreállítás építész tervezője: Sisa Béla, munkatársa Tóth Csaba, a néprajzi és történeti feldolgozást Dr. Erdélyi Zoltánne készítette, a tervezési munka konzulense Mendele Ferenc műteremvezető volt, — a költségvetést és egységárelemzést Gáspár László készítette, a műszeki ellenőrzést a Szarvasi Városi Tanács V. B. részéről Tímár László, az OMF részéről Mezősi József végezte. A malom felmérését Vinkler György készítette 1966-ban.

27 22. kép : A szárazmalom helyreállítás közben Figure 22: The horse-driven mill during restoration ío* 147