A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Ecsedy István: Újabb adatok a tiszántúli rézkor történetéhez

A két egymás közvetlen közelében feltárt telep anyagában semmiféle érintkezés vagy kapcsolat nem tételezhető fel. Ezeknek a rövid ideig lakott, egyrétegű telepeknek az esetében nem bizonyítható az sem, hogy a korábbi, bodrogkeresztúri telep feladásának oka a Cernavoda III. népesség megérkezése lett volna. Mindenesetre kétségtelennek tűnik, hogy a két esemény között nem múlhatott el hosszabb periódus. Ezt a feltételezést az egyes telepek relatív kronológiája, úgy véljük, megfelelően alátámaszthatja. A 4. halom területén feltárt bodrogkeresztúri telep terminus post quem-je nem állapítható meg pontosan, csupán abban lehetünk biztosak, hogy a rövid életű telep a különálló Tiszapolgári kultúra megszűnése után kezdődött. A terminus ante quem kézenfekvőnek tűnik; ezt a Cernavoda III. telep látszik képviselni. A cikkünk bevezetőjében említett újabb kutatási eredmények azonban meggondolásra intenek a kézenfekvő horizontális stratigráfia mechanikus használatát illetően. Bár a Bodrogkeresztúri kultúrának kevés telepét ismerjük, belső időrendjére nézve pedig közvetlen vertikális stratigráfia a Tiszántúl területén nem áll rendelkezésre,

27 a tárgyalt település anyagának Tarnabod és Herculane II. felé mutató analógiái, valamint az a tény, hogy a Hunyadihalomcsoport elemei a Bodrogkeresztúri kultúra tipikus formái mellett a telepen viszonylag kis számban voltak meg — az említett egyetlen, a feltárás óta elveszett korongos tapadású fül képviseli a Hunyadi-halom csoport karakterisztikus leletanyagát — mindenképpen arra mutat, hogy a Bodrogkeresztúri kultúra népe ezt a települést a Hódmezővásárhely—Hunyadi halom—Pécska—Nagysánc (alsó réteg)—Tordai hasadék (barlangok, késői Salcuta IV jellegű anyag)—Tiszavalk—Kenderföldek, Tiszavalk—Tetes, Herculane III. anyaggal fémjelezhető periódus előtt hagyta el.

28 11. kép: Az „A" objektum nagyméretű edénye Figure 11 : Large vessél of object „A" 12