A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

T. Juhász Irén: Néhány Békés megyei avarkori leletről

oldalon kidomborodik ez a díszítés és a kereszt szárainak találkozásánál kissé kiemelkedik, apró gömbszerű kiképzéssel. Hossza 3,7 cm, alsó élének szélessége 3 cm. Egyik sarka kiegészített, mivel itt kimaródott részt találtunk, rajta vasrozsdával. Ezüst nagygömbös fülbevaló (IV. tábla 2. rajz). Ahhoz a típushoz tartozik, melyeknél a karikához egy nagy gömb kapcsolódik. Karikája kissé ovális, elég vaskos, ezüst huzalból készült, gömbje üreges, csak a fele van meg. Az egész fülbevaló hossza 3,6 cm, a gömb átmérője 1,6 cm. A sírföldből előkerült még két vascsat töredéke is, de mind a kettő annyira hiányos, hogy sem méretüket meghatározni, sem kiegészíteni nem lehet. 10. sír. Kislány bolygatott sírja. Mindössze 30X80 cm nagyságú gödörben, kb. 190 cm mélységben volt, tájolása К—Ny irányú. A koponya mögött kézzel formált fazékformájú edény volt, szája tölcséresen kiszélesedik, pereme elnagyolt; nyaka behúzott, teste enyhén öblösödik, szürkésbarna színű. M: 12cm, szá: 8,6cm, fá: 5,5 cm. A koponya mellett zöld üveggyöngyös bronz fülbevaló, karikája egyszerű, vékony huzalból készült (IV. tábla 5. rajz), csüngője egy világoszöld színű, hosszú gyöngyszem, mely bronzlemezkére van erősítve, ehhez kapcsolódik egy gömbölyű, átlátszó zöld üveggyöngy. A nyaktájon három szem gyöngyöt találtunk (IV. tábla 7. rajz). Egyik nagyméretű, bordó alapú, fehér színű hurkos vonalas berakás, a hurkok közepén egy-egy fehér gyönggyel. Másik fekete alapon négy sárga gömbbel díszített, a harmadik szem hengeres, világoszöld üveggyöngy. Az alsó állkapocsba benyomódva egy kisméretű kerek vascsat volt (IV. tábla 6. rajz). Átmérője : 2,5 cm. 11. sír. Igen nagy mélységben volt, a gép teljesen elnyeste, azonkívül valószínűen bolygatott volt, mert a sírgödörben maradt csontok nem természetes helyükön voltak. Tájolása К—Ny irányú. 12. sír. A felszínhez közel temetett csecsemő sírja annyira porladt csontokkal, hogy csak a koponya kis szilánkjai maradtak meg. Melléklet nem volt. 13. sír. Bolygatatlan férfi sír, igen nagy mélységben. Sírméret: 190X90cm, tájolása: К—Ny. Az embercsontok felett sok állat, — főleg lócsont. A koponyája mellett jobb oldalon egy egész lókoponya került elő. A jobb combcsont alatt hegyével a lábfej felé néző hoszszabb vaskés volt (V. tábla 1. rajz). Erősen oxidálódott, lemezesen bomlott, hossza kb. 14 cm. A medencén talált vascsat megsemmisült. 14. sír. A bánya déli részén volt valószínűen bolygatatlan női sír, csak a gép marta szét. M: 110cm, tájolása: К—Ny irányú volt. A sírföldben két szem gyöngyöt találtunk (V. tábla 2. rajz); egyik fekete alapon fehér gömbökkel, tetejükön kis kék szemek vannak. A másik deformálódott, hengeres gyöngy, bordó alapon sűrű fehér vonalkötegben fehér berakással. 15. sír. A bánya területén találták a földmunka kezdetén. A csontokat egy csomóba rakták a találás helyén. A csontok alapján férfi volt. Az embercsontok mellett néhány állatcsontos is összegyűjtöttek. 16. sir. Szintén a bánya területén pusztult el ez a sír, a csontok alapján férfi volt eltemetve. A leletek — nagygömbös típusú fülbevaló, szemesgyöngyök, övveretek — alapján a sírok a koraavar korba, a VII. század közepe tájára keltezhetők. A koraavarkori lovastemetkezésre vonatkozóan Kiss Attila összefoglalásában

9 arról ír, hogy a lóváz bizonyos részleteinek eltemetése ebben a korban ismert. A csontok sírba való elhelyezése különböző lehet. A 2. sírban a ló és más állatcsontok az embercsontok felett voltak, össze-vissza dobálva. A 7. sírban a lócsont darabokat a férfi baloldala mellett helyezték el. A 13. sírban a különböző ló és más állatcsontok az embercsontok felett, a ló koponyája a férfi koponyájának jobboldala mellett volt. 108