A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

giösen Vorstellungen der altaischen Völker. FFC. 48. 1938. 279-292. - Itt adom közre két, mai temetkezési szokással kapcsolatos megfigyelésem. 1962 őszén Dienes István ásatásán voltam a Bihar megyei Magyarhomorogon. A falu 20 év körüli KISZ-titkárnőjével beszélgettem, aki megkérdezte, hogy nem félünk-e a feltárt síroktól. Válaszomra elmondotta, hogy nagyapja halálakor kivágott egy darabot a szemfedőből, s a párnájába varrta, hogy éjszaka ne álmodjon a halottal. - 1969 szeptemberében a Csongrád megyei Eperjesen vezetett ásatásomon hallottam, hogy néhány hónappal korábban egy 14 éves kislány váratlanul meghalt. Koporsójába melléhelyezték tranzisztoros rádióját, melyet mindig magával hordott. 64. Nemeskéri J.-Acsády Gy.: Történeti demográfiai vizsgálatok a kérpusztai XI. századi temető anyagából. Arch. Ért. 1952. 142. 65. Nemeskéri J.-Kralovánszky A.: Székesfehérvár becsült népessége a X-XI. századokban. Székesfehérvár Évszázadai, I. 1967. 128. 21. j. 66. A honfoglalás kori nagycsalád ismertetését, a néprajzi párhuzamokat 1. László Gy: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 125-225. 67. Dienes 1.: Szőke В.: A honfoglaló- és kora-Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Arch. Ért. 1964. 134-136. 68. Mesterházy K.: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez. A matrilineáris nagycsalád. Déri Múzeum Évkönyve, 1967. 131-175. 69. L. 40. j. 70. Bálint Cs.: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. 52. 71. Kiss A. i. m. 253. 9. kép. 72. Szőke В.: A honfoglaló- és kora-Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Rég. Tan. I. 1962. 378. Szerinte csak nők és gyermekek viselték. 73. Uo. 92-93. 74. Kiss A. i. m. 245. 75. Az I. temető Pálóczi-Horváth András terepbejárása szerint a Kondoros ér jobb partján, attól néhány száz méterre terül el. 76. Csánki D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 736, Békés vármegye, Szerk.: Márkus Gy. Gyula, 1936. 303. 77. Györffy Gy.: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest, 1948. 121, 123. 78. Karácsonyi ].: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900. I. 38-39, 222-223, 379-383, III. 229. 79. Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1962. 574. Holub József ezért nem sorolta az ősi alapítású megyék közé, 1. A királyi vármegyék eredete. Szent István Emlékkönyv, Szerk.: Serédi J. Budapest, 1938. II. 106. 1. j. 80. Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 36-76. (továbbiakban: Györffy 1959.), Dienes 1.: Honfoglaló magyarok. Éri I. szerk.: A kisvárdai vár története. Kisvárda, 1962. 133-137. 81. L. 3. j. 82. Szegedi múzeum 53. 175. 6. 83. Dienes 1966. 222. 84. Banner В.: Honfoglalás kori sír Mezőmegyeren. Dolg. 1943. 172-174. 85. M. Rusu-E. Dörner: Säpätura de salvare de la Siclau. Matériáié si cercetari archaelogice. VIII. 1962. 705-711. 86. Szegedi múzeum 4/1889. 87. L. 36. j. és Arch. Ért. 1909. 267. 13. kép 1. 88. Dienes 1965. 146. 89. D. Popescu: Cercetari arheologice in Transilvania. II. Säpäturile de la Värsänd. Matériáié si cercetari arheologice II. 1956. 128-132. 90. Bálint A.: Honfoglaláskori sírok Ószentivánon és Bánkúton. Dolg. 1932. 259-264. 91. Móra F.: Lovassírok Kunágotán. Dolg. 1926. 123-134. 92. L. Hóman B.-Szekfű Gy.: Magyar történet. I. Budapest, é. n. 208-209. közötti térkép. 93. Györffy 1962. 575, Bakay 1967. 160. 94. Györffy 1959. 16-36. 85