A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Gulyás Sándor: A szabadkígyós-pálligeti táblában feltárt X. századi sírok leleteinek botanikai elemzése

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. 11971} A szabadkígyós-pálligeti táblában feltárt X. századi sírok botanikai elemzése GULYÁS SÁNDOR A Pál ligeti táblában feltárt X. századi sírokból bronz és ezüst ruhadíszek közeléből növényi eredetű ruhamaradványok kerültek elő. Elsőként az a kérdés merült fel, hogy ezek milyen növényfajokból származnak. Mivel ilyen jellegű hazai vizsgálatokról nem találtunk irodalmat, ezért a ruhamaradványok feltárását (meghatározását) a jó megőrzés érdekében az alábbi módszerrel végeztük. A ruhafoszlányokat először meg kellett tisztítani a rárakodott szennyeződésektől, hogy mikroszkopikus vizsgálattal a rostok alapján a textilnövényeket meghatározhassuk. Ezért a vizsgálandó anyagot 8 órán át langyos (25-30 C°-os) vízben áztattuk, majd 25 és 50%-os etilalkohollal átmostuk. Ezután 5 és 10%-os nátriumhipochlorittal 20 percig fehérítettük,, ill. elroncsoltuk a szennyeződéseket. így azoknak mintegy 80%-át sikerült eltávolítani. Ezután a fonalakat tárgylemezen óvatosan szélesztettük és festés nélkül kanadabalzsamban állandósítva vizsgáltuk. Az így feltárt rostok determinálásához az elsődleges sztereomikroszkópos vizsgálat és hipotézisünk alapján először „recens" kender- és lenrostokat, ill. selyemszálakat, később pedig gyapotfonalakat is felhasználtunk (I-IV. t. 1. képei). Ezt az összehasonlító anyagot természetesen szintén ruhadarabokból vettük és a fent leírt kezelésnek ezeket is alávetettük, hogy az esetleges elváltozások a mintaanyagainkon is azonos módon következzenek be. A kapott eredményeket, ill. a kimutatott növényi rostok (fonalak) előfordulását a táblázat mutatja. A statisztikus eredményeken túl a következőket állapíthatjuk meg. A textilmaradványok között a kender (Cannabis sativa L.) dominál, egy kivétellel mindegyikből sikerült kimutatni. Ezek közt durvább és finomabb rostok és rostkötegek (I. t. 2-7.) egyaránt előfordultak. A kender gyakori jelenléte azt jelentheti, hogy e növényhez feltehetően könnyen hozzájutottak őseink; közismert ui. hogy hazánkban legalább olyan régen termesztik, mint a lent.

1 A másik növény amit a ruhakészítésnél felhasználtak, a len (Linum usitatissimum L.) volt. Rostjai a megmentett maradványok több mint 50%-ában fordultak elő. A len finom, vékony, hosszúszálú rostjai a kender durvább, vastagabb rostjaitól könnyen megkülönböztethetők (II. t. 2-7.). A lenrostokból készült finom kidolgozású fonalak a feltárás után is szinte változatlan formában maradtak meg (II. t. 8.). Mivel a lent az új kőkor óta termesztik hazánk területén,

2 így az jóval a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza. Minden bizonnyal a lenvásznat és lenfonalat is hazai termesztésű alapanyagból állították elő. A finom szerkezetű fona8* 115