A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Pálóczi-Horváth András: X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában

juk el átlagként (Györffy 1963 b. 47.; Szabó 1966. 190.; Nemeskéri-Kralovdnszky 1967. 134.; Fügedi E.: A középkori Magyarország történeti demográfiájának mai állása. Demográfia 1969. 501.). 64. Lektori véleményében Dienes István hívta fel figyelmünket arra, hogy az általa 1960ban ásott derecskéi temetőt (Bihar m.) tökéletesen hasonló módon dúlták fel. Ásatási jelentésében azt az igen valószínű magyarázatot veti fel, hogy a temető kirablása „nem titokban, hanem teljes nyíltsággal . . . történhetett, talán éppen azért, hogy a lakosságot a pogány temetkezőhely további használatától elrettentsék." (MNM Adattára XV. 282'1962.). 65. Györffy 1963a. 494.; Bakay 1965. 27-29.; Bartha A.: A IX-X. századi magyar társadalom. Bp., 1968. 158-159. - A X. sz. végén befejeződő, ill. kezdődő köznépi temetők esetében Kiss Attila a központi hatalom megszervezésével járó telepítésekre utal {Kiss A.: A magyar államalapítás telepítéseinek tükröződése dunántúli köznépi temetőkben. Arch. Ért. 1969. 243., 255.)_ FÜGGELÉK A -szabadkígyósi Pál ligeti táblában vezetett ásatás idején megtekintettem a Tangazdaság homokbányáját is. A feldúlt sírmaradványok mellett a bánya falában szabályos beásás nyomát figyeltem meg. Ennek feltárásakor látott napvilágot a megtaláláskor I—II. számmal jelzett 26. és; 27. sír. 26. sír (27. kép). A homokkitermelés a sírnak csak a keleti végét bolygatta meg, a lábujj csontok már eredeti helyzetükben feküdtek. A lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödörre 93 cm mélyen találtunk rá, 100 cm mélységben nyugodott a 25-30 éves férfi váza (Ny-K 280°). A sír épen maradt oldalainál 2-3 cm szélességben és 5-6 cm mélységben koporsódeszka maradványai látszottak. Mellékletek: 1. A bal kéz gyűrűs ujján rosszezüst pántgyürü két töredéke. Gerincének közepén kiemelkedő borda fut körbe. A töredék egyik vége kissé kiszélesedik (lapos feje volt?). Méretek: sz: 0,6 cm. (28. kép 2.) Z A felső állkapocs jobb oldalán, az 5-6. fogak fölött öntött rosszezüst veret feküdt, alatta és környékén feltehetőleg bőr és textil okozta elszíneződéseket tapasztaltunk. A lekerekített háromszög alakú veret felső részén egykor apró fül volt, már letörött állapotban került a sírba. Hátlapján szintén két, töredékes szegecs maradványa van. A veret díszítése három körből áll, melyeket árkolások választanak el egymástól. A bemélyedésekben aranyozás nyomai csillognak. E kis dísz minden valószínűség szerint a halotti szemfedőn volt (29. kép). Méretek: h : 1,6 cm; sz : 1,3 cm (28. kép 1.). 3. A jobb combcsont felső végénél, annak külső oldalán lantalakú csiholóvas és két kova került elő. A csiholón vászonkötésű textillenyomatok voltak. Méretek: sz : 6,6 cm; m : 3,3 cm (V. t. 3.). 27. sír. 39 cm mélyen találtunk rá a lókoponyára, majd a lólábcsontokra, végül alattuk 100 cm mélységben egy jól megtermett felnőtt férfi medencétől lefelé bolygatatlan vázára (VI. t_ 1-2, 30. kép). A csontváz többi részeiből mindössze az alsó állkapocs került elő, egyébként a sír környékét 2 méteres körzetben átforgatva egyetlen csonttöredéket sem figyelhettünk meg (Ny-K 280°). Mellékletek: 1-3. Az emberi lábcsontok szintjében tegezvasalás igen rossz megtartású maradványai voltak, közülük mindössze egyet lehetett megmenteni (V. t. 4.). Méretekr h : 3,1 cm; sz : 1,3 cm. 4. A lólábcsontok között, velük azonos szintben, talpával D felé fordult, vízszintesen fekvő trapézalakú kengyel volt (V. t. 1.). Méretek: m : 18 cm; sz : 13,5 cm; fül sz : 4 cm (más méret a töredékes állapot miatt nem közölhető.) 5. A ló orrán keresztülvetve csikózabla nyugodott. Szájvasa kitűnő megtartású, eredeti felszínén jól látszanak a kovácsolás nyomai. Méretek: szájkarika átm: 7,1x7,5 cm; szájkarika v : 0,5 cm; szájvas h : 8,3 ill. 8,9" cm (V. t. 2.). A sír feltárása közben 53 pontról vettünk földmintát. A vegyi vizsgálatokkal ahhoz kívántunk adalékot nyújtani, hogy a honfoglaló magyarok a lovastemetkezésnél valóban beletették a lenyúzott lóbőrt is a sírba, s nem csak a fej és a négy levágott láb került a halott mellé. A kérdést néhány zavaró körülmény (ld. Duma Gy. cikke) miatt egyetlen vizsgálat végleg nem döntheti el, jelen esetben mégis úgy látszik, a vegyészet oldaláról is megerősítést nyer az a már elfogadott megállapítás, hogy a lócsontok a bőrrel együtt kerültek a sírba.

1 A közelmúltban is felvetődött, hogy a magyarok a ló részeit levágták volna a temetésnél.

2 Valóban, vannak finn40