A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)
Pálóczi-Horváth András: X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában
Kralovánszky 1962. 41.); Lőrinci-Sclypi puszta, 3. sír (Könyöki A.: Selypi leletek. Arch. Ért. 1892. 233., II. t. 14.). 33. K. Éry K.-Kralovánszky A.: A Székesfehérvár-környéki X-XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. Alba Regia 2-3. 1963. 73-76., 2-4. ábra, 9-11. táblázat; K. Êry К.: Reconstruction of the tenth century population of Sárbogárd on the basis of archaeological and anthropological data. Alba Regia 8-9. 1968. 100., 103., 130., 9. és 16. ábra. 34. Dienes I. ásatási megfigyelései szerint tegez felcsatolásánál volt szerepe (Dienes I.: A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvinföldi hasonmása. Arch. Ért. 1964. 23.). 35. Széli M.: XI. századi temetők Szentes környékén. Folia Arch. 1941. 231-265. 36. Mesterházy К.: Adatok a honfoglaláskori magyar köznépi család szerkezetéhez. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1968. 131-156. 37. Éry 1968. 38. Hasonló tájolási rendszer tapasztalható Hódmezővásárhely—Szakáiháton (Ery 1968. 96., 3. ábra). 39. Lehet, hogy a temető teljes ismeretében ez az arány másképp alakulna. Nem is szándékozunk messzemenő következtetéseket levonni belőle, pusztán utalunk arra a becslésre, hogy 4-5 közrendű szabad család tudott egy felszerelt harcost kiállítani (Györffy Gy.: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics ]. Bp. 1963. 46-47. - továbbiakban: Györffy 1963b.) A Tangazdaság homokbányájában 1962-1965 között a helybeliek kardot is találtak. Azt már nem lehetett kideríteni az elbeszélésből, hogy szablyáról vagy kétélű kardról volt-e szó. 40. Bálint 1969. 112-113. 41. Kralovánszky A.: Adatok az ún. s-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez. Arch. Ért. 1956. 212.; Szőke 1962. 87. 42. Szőke 1962. 52-53., 69-70., 92-93., 96. 43. Dusek 1955. 259.; Febér-Éry-Kralováns Z ky 1962. 64. 44. Szőke 1962. 35. 45. Szőke 1962. 63., 80., 96. 46. Bakay K.: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez. Pécs, 1965. 21.; K. Bakay: Archäologische Studien zur Frage der ungarischen Staatsgründung. Acta Arch. ASH 1967. 146. 47. Acsádi Gy.: A középkori magyar halandóságra vonatkozó paleodemográfiai kutatások eredményei. Tört. Stat. Évkönyv (1963-1964). 1965. 3-34. 48. Acsádi 1965. 14. 49. Acsádi 1965. 16-17., 19., 21. 50. A csecsemő sírok hiányával kapcsolatban Bartucz L. és K. Éry K. az avar kori temetők alacsony gyermek-arányával foglalkozó fejtegetései jelentettek útmutatást számunkra (Bartucz L.: Adatok a magyarországi avarok ethnikai és demographiai jelentőségéhez. Acta Anthropologica. I. Acta Univ. Szegediensis, Pars Anthr. 1950. 9-11.; K. Êry К.: An Anthropological Study of the Late Avar Period Population of Ártánd. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 1967. 466-469.). Dienes I. a nemzetségi társadalomból visszamaradt szokásnak tartja, hogy a gyermekeket - a nemzetségnek önálló jogokkal még nem bíró tagjait — a középréteg nem temeti a felnőttek mellé a temetőbe. A köznépi temetőkbe viszont általában bekerültek a gyermekek. (Dienes I.: Arch. Ért. 1964. 138.) 51. Erről a kérdésről 1. Acsádi 1965. 11-12. 52. L. a kercszteletlen gyermekek fazékba temetésének szokását a palócoknál, melynek eredete talán az Árpád-korra nyúlik vissza (Bartucz 1950. 10.). Tudomásunk szerint az Egri Múzeum munkatársai ehhez a kérdéshez újabb történeti és régészeti bizonyítékokat szereztek (Kovács B. szíves szóbeli közlése). - Az avar korban a gyermekek egy részének esetleges külön temetéséről: Éry 1967. 469. Az avar kori temetők közt Bóly-Sziebert puszta A. temetőjének gyermekaránya igen valósnak számít (36%). Annál inkább érdekes, hogy a mintegy 60 m-re levő, különálló B. temető 16 feltárt sírja közül 12-ben gyermek nyugodott. (Tapp L.: A bólyi avarkori temető. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1963. 163-193.) - Szakcson (Tolna m.) X-XI. sz.-i temető részlete került elő: a 9 elpusztult és a 8 feltárt sír mindegyike gyermek temetkezés volt (Mészáros Gy.: A szakcsi X. századi temetőmaradvány. Arch. Ért. 1962. 206., 209.). 38
