A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Pálóczi-Horváth András: X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában

1. táblázat Nem Esetszám (N) A sírmélységek átlaga (x) Aa adatok terjedelme \ 'min" * max/ Férfiak Nők 11 8 77 cm 92 cn) 60- 95 cm 65-115 cm Felnőttek összesen Gyermekek 19 6 83 cm 68 cm 60-115 cm 50- 96 cm Összesen 25 80 cm 50-115 cm 2. táblázat Nem Esetszám A tájolás ingadozása Férfiak 10 275°-297° Nők 7 278°-292° Gyermekek 4 270°-292° b) Két sírból csak lószerszám (3. és 9. sír), két sírból lócsontok (5. és 14. sír) és egy sírból (27.) lócsontok lószerszámmal együtt kerültek elő. Az elpusztult területen is lehetett néhány lovassír. A lovastemetkezésekben a sír lábvégéhez (5. és 14. sír) vagy a halott lábaira (27. sír) helyezhették a lovat. Mind az utóbbi temetési forma, mind a lószerszámos temetkezés ugor eredetű lehet.

40 4. A temető keltezése. A temető keltezésére vonatkozólag általánosságban támpontot jelent az S-végú hajkarikák hiánya, tehát a X. sz. utolsó harmadában fejezhették be itt a temetkezést/'

1 Jól keltezhető a 15. sír, megásásának idejére jellemző a leletegyüttes, hiszen ezek a viseleti tárgyak legfeljebb néhány éve tartozhattak a 11-13 éves leány ruházati felszereléséhez. A sodrott nyakperec és a zárt állatfejes karperec a X. sz. utolsó harmadában megjelenő tárgy, a pasztagyöngyök viszont a X. sz. végén - XI. sz. elején megszűnnek köznépi temetőinkben/'

2 Mindezek egybevetésével - figyelembe véve az S-végű hajkarikák hiányát is - a 15. sírt a 970-es évekre keltezzük. Az 1. sír annak ellenére, hogy elpusztult, teljes leletegyüttesnek tekinthető, és így kronológiailag is értékelhető. Az egyszerű haj karika megléte miatt a 15. sírnál valamivel korábbinak tűnik, azonban az átmeneti jellegű pödrött végű karperec ezt a sírt is a X. sz. második felére keltezi. Lehet, hogy a korkülönbség látszatát az eltemetet31