A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bakay Kornél: A régészeti ropográfia munkálatai Békés megyében 1969-ben

kitérj edésűek és csaknem minden településre alkalmas területen megtalálhatók. Felszíni anyaguk jellegzetes és többnyire jól keltezhető (10. sz. lelőhelyről II. t. 10-11, 13-14, 19.). A korai vaskor egyik legfontosabb lelete a 23. sz. lelőhelyről származik

17

. Az oldalpálcás vas zabla (4. kép) jellegzetes szkítakori lószerszámhoz tartozik s fontos történeti bizonyíték egymagában is, hiszen a Körösök vidékére vonatkozóan hézagpótló lelet. Az ún. vekerzugi csoport újabb lelőhelyét azonosíthattuk.

18 A bronzkorban és a korai vaskorban megtelepedett jelentős számú népességhez hasonló tömegű lakosságot találunk a szarmata korban. A községtérképen (3. kép) feltüntetett 15 szarmata lelőhely (2, 3, 10, 11, 22, 24, 26, 27, 28, 36, A, D, F, sz. lelőhely (valamint a 17. és 19. sz. lh.) közül három nagykiterjedésű (3, 11. és 36. sz. lelőhely), jelentős felszíni anyaggal. Az edénycserepek között több terra sigillata és sigillata-utánzat (II. t. 8.) is szerepel. Figyelembe véve, hogy mindeddig egész Békés megyéből összesen három lelőhelyről ismertünk terra sigillatat (Dévaványa, Gyula és Kötegyán

líS

) könnyen lemérhető a terepkutatások jelentősége, hiszen egyetlen község területén ismertünk meg ugyanennyit. A szakirodalom is említett avar temető helye minden bizonnyal azonos a 26. sz. lelőhellyel, ahol egy nagy földkitermelő gödör szélén avarkori edénydarabok, emberi csontok és egy jellegzetes orsógomb (II. t. 16.) feküdt. Teljesen hasonló darabot ismerünk a nagykamarási avar temető 19. sírjából.

20 Évekkel ezelőtt lelőhelyünkön sok csontvázas sírt feldúltak és szétvertek.

21 A magyar honfoglalás utáni évszázadok településtörténetére vonatkozó ismereteink is gazdagodtak. A X-XVI. század közötti időszakból 11 települési helyet ismertünk meg (10, 11, 12, 16, 21, 24, 28, 33, 36, В és G. sz. lelőhely) és ebből - a felszíni anyag bősége és a lelőhely kiterjedése alapján - nyolcat falunak kell tekintenünk. Az írott forrásokban szereplő középkori falvak közül csak Füregyházát (vö. 17. sz. lelőhely) nem sikerült régészetileg azonosítanunk, amelynek pedig 1326-ban temp4. kép. Illustration 4 139