A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

és a tarsolylemezek körével kapcsolatba hozott dukátusi terület emlékeivel. Ugyanakkor a gyenge kézvezetésű kivitel inkább utánzatra vall, mintsem a nyírségi műhelyek gyakorlott mestereire. A kengyel felfüggesztésére használt csonttárgy (uott) párhuzamai részben Szabolcsból (Bezdéd, Bashalom), de a nyugati határszélről (Szakony) és Szeged környékéről (Kiszombor) is ismertek.

81 Ezért az I. 15. sírból megmentett tűtartóra, a szomszédos Medgyesegyházán talált csont díszre,

8-' a szintén e tájegységről közölt zablapecekre

83 gondolva könnyen elképzelhető, hogy a kengyel rögzítésénél alkalmazott tárgyunkat valahol a környéken dolgozó csonmegmunkáló mester munkájának tarthatjuk. A szórványként előkerült rozettás lószerszámveret önmagában nem alkalmas értékelésre. Annyi észrevételt tehetünk, hogy hasonló lószerszámdíszről tudunk Békés (Mezőmegyer,

84 12 km) és Zaránd (Sikló,

8

° 26 km) megye közeli vidékeiről, de kissé távolabb a nem dukátusi Csanád (Makó

80

) területéről is. Erősebb szálak fűzik temetőinket a Tisza-Maros-Körösök közének régészeti emlékeihez. Az I. 15. sír préselt ezüst rozettáival teljesen azonos darabokról tudunk a közeli (20 km) Gyula-téglagyári temető 13. sírjából, és rokon példányok sora említhető a II. 12. sírhoz Siklóról, Orosházáról, Mezőtúrról, Szentesről, Oroszlámosról

8

' (Banatsko Arandjelovo, Jugoszlávia), lévén különösen a délvidéken kedvelt ruhadí• M/ék • MecvER. JELMAGYARÁZAT • TÖ&ZSI HEL4NËV Z ZARAHDI VARßlRTO*. V bäK&SI l/AR&IRTOK D X-XI.SZ-I LELŐHELY 26. kép. Zaránd megye alföldi része a X. században (Györffy György nyomán) Illustration 26 Lowland part of county Zaránd in the 10th century (after György Györffy) 80