A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

„Samit"-nak nevezett szövettel azonosíthatók/'

1 Ugyancsak bizánci területre mutatnak a selyemfoszlányokkal együtt megmentett gyapotmaradványok is/'

2 (A pamutból minden valószínűség szerint a ruha bélését készítették). Nézetem szerint a Keletről származó szövetek a néhány évvel 950 után megindult görög térítőtevékenységgel egyidőben megindult kereskedelem révén kerültek a Pál ligeti táblába temetkező magyarokhoz/'

3 Az értékes ruhák, a szép ezüst veretek láttán néhány, adatok hiányában nem megválaszolható kérdés merülhet fel; miért nem volt a fiatal nőnek a köntösére és alsóruhájára varrt díszeken kívül semmi egyéb ékessége (hajkarika, gyöngysor, karperec, gyűrű stb.) sem, miként pl. az I. 15. sírba temetett kislánynak? Vajon részben a család anyagi helyzetében, vagy még inkább az akkori (pillanatnyi?) gazdasági (esetleg kereskedelmi) körülményekben rejlik az oka, hegy miért nem tudtak a drága ruhaanyagokra egyforma és azonos minőségű véreteket varrni ?'''' A textilmaradványokkal együtt felvett földmintákból a botanikai elemzés polleneket és egy lomblevél apró töredékét mutatta ki (Gulyás S. cikke). A pollenek késő nyáron, ősszel virágzó növénycsaládokhoz sorolhatók, melyek közé tartoznak pl. a tarlóvirágok, gyümölcsfélék, rózsafélék, zsályák és a békalencse. Mivel a begyűjtött minták a váz melltájékáról és a jobb bordákról származnak, megállapítható, hogy a temetéskor a fiatal nő mellére halotti csokrot helyeztek. Ennek a szokásnak élő párhuzamait országunk több táján is megtalálni. Erdélyben a fiatal lányok, asszonyok mellére (Szőkefalva, Kolozsvár), vagy kezébe (Szamosfalva, Kolozsgyula) tesznek egy csokrot; míg másutt az eladó lányok sírjába menyaszszonyi koszorút tesznek. A fiatal nőknek a temetéskor a matyóknál és Hajdúnánáson is kijárt a virágkoszorú/

0 A hódmezővásárhelyiek a halotti koszorúkat a sírba dobálták bele.

46 Szeged környékén úrnapi virágot helyeztek a halott mellé, a fiatalon elhunytaknak rozmaringot is adtak.'

17

' Adataink arra mutatnak, hogy a halottól való búcsú e szép formája elsősorban az eladósorban eltávozott lányoknak, menyasszonyoknak járt ki; ami megfelel a szabadkígyósi honfoglalás kori nő életkorának. Ezért szedhettek hát a temetőhely környékén talált sokféle virágból egy csokorra valót, s helyezték azt a behantolás előtt halottuk mellére. Kis számban megfigyelhetünk a X. századi sírok közt olyan halottas szokást, melynél a kezeket a deréktájra behajtva találták.'

18 A test mellett kinyújtott karokkal való temetés általános volt, a kezeknek a mellkason való keresztbefektetését a kereszténység hatásának szokás tulajdonítani/'

9 Vajon a derékra nyugtatott kézfejek összefüggésben voltak a mellre helyezett halotti csokorral?

50 A megfigyelt virágfélék általában hosszú szárúak; s a mai temetéseknél látható gyakorlatra gondolva valószínűsíthető hogy a behajtott karral való temetési szokás tartalmát sikerül megközelítenünk. 13. sír. 100 cm mélyen bontakozott ki a sírgödör alakja. Benne 110 cm mélységben 50 év körüli férfi csontváza feküdt, kezei a medencére hajtva. (ÉNy 310°-DK; 22. kép). Mellékletek: 1. A fejtetővel azonos szintben, hegyével a bal szemgödörnek irányítva, kissé arra felé lejtve egyenes egyélű vaskést találtunk. A kés hegye a szemgödör alsó ívétől 6,5 cm-el magasabban volt. H : 8,7 cm; Sz : 1,3 cm (VIII. t. 4.). 2. A jobb bordák fölött erősen elrozsdásodott, eredetileg levél alakú nyílcsúcsot találtunk (23. kép). Lefelé álló hegye a bal felkar felső vége irányába nézett. A jobb felkarcsontra fektetett elvi egyenesnél 11,5 cm-rel, a vége pedig 13 cm-rel magasabban állt. A nyílcsúcs iránya, bordáktól távoli helyzete (nem lehetett sebet ejtő, vagy 73