A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

a temetésnek szóló megoldás lehetett. Talán a szemfedőre varrt igen vékony ezüst lemezke vagy aranyfüst lenyomata az az elszíneződés, mely a 8. sír koponyáján a szájpadláson látható. Igen lényeges, hogy két ízben a veretek hátlappal felfelé kerültek elő, így a felvarráskor a díszek előlapja került a szemek felé. Szerepük valóban a szemek letakarása,

31 s nem azok jelölése volt. Ugyancsak veretet (övdíszt) varrtak fel a Piliny-leshegyi 1. sírba temetett férfi szemfedőjére.

32 A kétféle típusú szemfedő keveredését látni a Hajdúböszörmény-vidi férfisírnál, ahol a szemüregben és a fogakon talált arany lemezkék mellett a szájüregben még egy ezüst veretet is találtak.

33 Adataink tehát arra mutatnak, hogy a honfoglalók között - a férfiemberek eltemetésénél - az egyik ugor-kori halottas szokás egyenes leszármazottja is élt. Érdemes felhívnunk a figyelmet, hogy a mikroszkopikus vizsgálatokat a 7. és 8. sír néhány veretének felvarrócérnáin igen erős és élénk tüzű zöld és kék festéknyomok jelenlétét mutatta ki (ld. Gulyás S. cikke).

38a 9. sir. 39 cm mélységben találtuk meg egy 40-60 év körüli férfi kirabolt sírját. Az emberi csontok egy csomóban, teljesen rendszertelenül feküdtek. A feltárás során a földben alig észrevehető elszíneződést észleltünk, mely talán az eredeti sírgödör vonalát mutatta (ENy 330° - DK). Mellékletek: 1. Erősen elrozsdásodott, töredékes állapotú csikózabla. (A sír teljes kibontását megelőző éjszaka ellopták.) 2. Tegezvasalás töredéke, kiemelkedő szegeccsel. A pánt egyik végénél haránt irányban kiszélesedik. H : 2,9 cm; Sz : 1,4 cm; M : 1,2 cm (VIII. t. 1.). - Közvetlenül az emberi csontok alatt majdnem teljes nyúl-csontvázat találtunk. (Az állat koponyája nem került elő.) Hasonló temetkezési szokásról a X-XI. századból nem tudok, s értelmezését még nehezíti a sírrablás ténye. Nyúlcsontok jelenléte egy X. századi sírban egyedül a feltételezés szerint az ugor mos és por frátriával kapcsolatba hozott róka-nyúl kultuszt juttatja eszünkbe. 10. sír. 95 cm mélyen lekerekített sarkú, téglalap alakú gödröt bontottunk ki. Benne egyetlen, nem újkorinak látszó lófogon kívül semmilyen ember- vagy állatcsont nem volt. Azonos tájolása, mélysége és a temető rendszerébe beilleszkedő helyzete alapján egy közvetlenül a temetés után kirabolt sírnak tartom. 11. sír. 61 cm mélységben szántással megbolygatott felnőtt női sír maradványait találtuk. Melléklet nem került elő. 12. sír. A sír foltja egyáltalán nem látszott, a csontváz 77 cm mélyen nyugodott (Ny 280°-K). A temetéskor a 20-25 év körüli nő kezeit a deréktájra hajtották, s lábait az egész testtel együtt enyhén jobbra döntötték (a holttest bal oldala alatt nyilván valami múlandó - textil? - anyag volt). így a váz bal oldala 5-10 cm-el (a könyök 12 cm-el) volt magasabban a jobb felénél (19. kép). (A bal singcsont, medencecsont és combcsont a feltárás közben egy vihar során kissé elmozdult eredeti helyzetéből.) Mellékletek: а mellkason préselt ezüst ruhadíszek voltak. Az igen töredékes állapotban felszedett 24 db veretből 21-nek lehetett megállapítani a típusát, melyek hatféle mintát követnek {A-F, ld. 18. kép). 1. A második nyakcsigolya mellett, annak bal oldalán élén álló, kettéhajlott veret. Erősen kopott felszínű, töredékes állapotú. Közepe enyhén kiemelkedik, szélét gyöngysorminta keretezi (VII. t. 1. A). 2. A negyedik nyakcsigolya bal oldali részén fekvő nagyon kopott, töredékes veret. Kissé kiemelkedő középső részét gyöngysorminta veszi körül, szélén hasonló díszítés fut körbe. Mindkét típus előállításánál alkalmazott verőtő igen elhasznált állapotú volt (VII. t. 2. - B). 3. Az állkapocs és a 6. nyakcsigolya 5* 67