A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

függő darabban famaradvány volt (Id. Gulyás S. cikke), tehát a bronz borítás a hüvelynek azon részén volt, amelyet nem ért a szablya hegye (I. t. 4.) 11. Körte alakú kengyelpár töredékei. A talpon bordázás nyomai láthatók. H : kb. 13 cm; Sz : kb. 11,5 cm (4. kép). 12. Rossz megtartású, töredékes állapotú íjmarkolatcsontok. Eredeti felszínük majdnem teljesen lekopott. H : 13,5 cm ill. 12,2 cm; Sz : 2,8 cm ill. 2,6 cm (II. t. 1-2.). 13. 6 db vas nyílcsúcs maradványai. Ügy tűnik, közöttük hosszúkás, deltoid- és rombusz alakú nyílhegyek voltak (II. t. 3-8.). 14. Tegezvasalások а felerősítésre szolgáló szegeccsel (II. t. 9-13.). A sírt kiásó egyik munkás elmondotta, hogy a lócsontokból csak a koponyát és a lábcsontokat találták meg. Elbeszélése szerint a lófej orrával a „vitéz" feje felé nézett, s a bal lábfej mellett, annak külső oldalán feküdt, míg a lábcsontok a lófej alatt voltak egy rakáson. Emlékezete szerint a szablya a csontváz bal oldalán volt. A következő két, részben bolygatott sírt Juhász Irén tárta fel. 2. sír. 80 cm mélyen, ÉNy-DK-i irányban fekvő női csontváz, koponyája az első sír földjének leomlásakor kiszakadt. Ekkor látott napvilágot egy gyenge minőségű, sodrást utánzó öntött bronz nyakperec. Felszíne erősen kopott. Ellapított, kiszélesedő végein egy-egy kerek lyuk van,. Átm: 14,5 cm; keresztmetszet: 0,3 cm (III. t. 1.). 3. sír. 90 cm mélyen ÉNy-DK-i tájolású bolygatott sírt találtak. A megmentett csontokkal együtt kisgyermek vázának néhány maradványa is előkerült (3/a sír). Valószínűleg az utóbbi melléklete lehetett az az öntött ezüst nyakperec, melynek két töredéke maradt meg. Az előbbihez hasonlóan szintén két szálból sodort torques utánzata. Enyhe íveléséből viszonylag kis méretre következtethetünk. Keresztmetszet : 0,3 cm (III. t. 2.). Nem tudni hova tartozott egy kézzel formált, közepes kiégetésű, sárga színű edény töredéke (III. t. 3.). Mint látni fogjuk, temetőnkből több gyermeksír nem került elő. Feltehető, hogy a 3/a sír azért menekült meg az idő okozta pusztulástól - s csak a homokbányászás tette tönkre -, mert a 3. sír közelébe, vagy mellé (megközelítőleg azonos mélységre) temették. 4. kép. Kengyelpár az 1. sírból Illustration 4 Pair of stirrups from grave 1 53