A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)
Pálóczi-Horváth András: X. századi temető a szabadkígyósi tangazdaság homokbányájában
III. sor: 5., 4., 22., 23. sír. IV. sor: 14., 6., 7., 19., 20., 21. sír. V. sor: 16., 17., 18., 9., 10., 12., 13., 15., 25. sír. A sor nagyobb részlete, legalább a fe4e ismert összefüggően. VI. sor: 11. sír. Egy-egy sorban 12-16 sírral számolhatunk. Maximálisan 8 sort feltételezve 100— 130 sírt kapnánk, de úgy véljük, helyesebb, ha a tényezők bizonytalansága miatt, nagyobb hibahatárok között 90-140 sírra becsüljük a temető eredeti nagyságát. Temetőnk a honfoglalás kori köznépi temetőknek abba a nagyságrendi csoportjába sorolható, melyet az Alföldön a szentes-szentlászlói (112 sír) 3 ° és a nádudvar-töröklaponyagi (90-100 sír), 30 a Dunántúlon pedig a sárbogárdi temető (100 sír) 37 képvisel. A 27 feltárt sír a temető 20-30%-át jelenti. A sírok egymástól való átlagos távolsága alapján a homokbánya által határolt területen 40-45 elpusztult sírral számolhatunk: ez a temető 30-45° o-a. Feltáratlanul maradhatott a temető 25-50%-a. Régészeti elemzés és keletkezés Mielőtt bármilyen megállapítást tennénk, meg kell jegyeznünk, hogy a temetőilyen kis töredékéből csak igen korlátozott mértékben vonhatunk le következtetéseket. A feltárt temetőrész nagyfokú bolygatottsága egyes kérdésekben még tovább csökkenti a következtetések értékét. Egyáltalán nem, vagy csak laza feltevésekre utalva vizsgálhatjuk a tárgyi anyagban rejlő törvényszerűségeket, akár területi, akár más szempontú eloszlás viszonylatában. A temető pontos rendszerét nem rajzolhatjuk meg. A keltezést valamivel nagyobb valószínűséggel kísérelhetjük meg, mert a feltárt sírok a temető több pontjáról származnak; ebben a kérdésben a részleges feltártságnál szinte nagyobb akadályt jelentenek a sírrablások okozta hiányosságok a leletegyüttesben. A temető belső kronológiájának felvázolására nem nyílik lehetőség. Itt kell megjegyeznünk, hogy a sírrablások, valamint a homokbánya pusztításai miatt az esetleges későbbi feltárásokkal nem növekedne egyenes arányban a megállapítások valószínűsége. Ezen meggondolások értelmében csupán az alábbi vizsgálatokra nyílott mód. 1. A sírok mélysége. 25 sír adatát használhattuk fel (1. táblázat). A gyermek és a felnőtt sírok átlagos mélysége között csekély különbség van, bár itt is tendenciaként tapasztalható, hogy a gyermekeket általában kevésbé mélyre temetik. 2. A sírok tájolása. A bolygatások miatt csupán 21 temetkezés tájolását figyelhettük meg, ezek közül 14 sírnál tájolhattuk a sírgödröt, a többi esetben csak a váz irányítását mérhettük (2. táblázat). A tájolás Ny-K és ÉNy-DK közt ingadozik. Csekély eltérések tapasztalhatók, ez a népesség homogén voltára utalhat. Hibalehetőséget jelent a temető töredékessége es a bolygatottság okozta mérési bizonytalanságok. Az esetek zömében (11) a tájolás 270-280 0 . 38 A nőknél az adatok 278-282° közt sűrűsödnek (5 eset), ez a jelenség a kis esetszám miatt látszólagos is lehet. Az eltérések területi eloszlása egyenletesnek látszik. 3. A fegyverzet, ló és lószerszám eltemetése. a) A két férfi sírban (9. és 21.) talált l-l nyílhegy képviseli a fegyvereket a temetőben. Egy 1962-ben elpusztult sírban tegez lehetett: szórvány tegezfüggesztő karikát gyűjtöttünk be. A fegyveres és fegyver nélküli férfi temetkezések aránya 1:6. 39 30
