A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Duma György: Szervesanyag bomlásának nyoma a szabadkígyósi X. századi temetők foszfát vizsgálatai alapján

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. /1971/ Szervesanyag bomlásának nyoma a szabadkígyósi X. századi temetők foszfátvizsgálatai alapján DUMA GYÖRGY Földünk külső részének átlagos kémiai összetételében a foszfor 0,12 súlyszázalékban fordul elő, mint számos ásvány, kőzet, szervetlen és szerves vegyület alkotója. Mivel a foszfortartalmú ásványok csaknem minden eruptív kőzetben megtalálhatók, érthető, hogy a foszfor a bezáró kőzet mállása után másodlagosan a különböző üledékes eredetű kőzeteknek is alkotó részévé válik. E kőzetcsoport földünk felszíni és ahhoz közeli részein kiterjedten, nagy tömegekben fordul elő, jelentős részüket a laza törmelékes kőzetek képezik. Az üledékes eredetű laza törmelékes kőzeteknek mintegy 80 százalékát a köznapi életben általánosan elfogadott módon agyag gyűjtőnéven nevezik. Az agyagok foszfortartalmának legnagyobb része ásványi eredetű és az, az eruptív kőzetek mállási maradékában levő természetes körülmények között nehezen feltáródó fluor és klórtartalmú apatitásványokhoz, a különböző foszfátokhoz és foszforitokhoz van kötve. Ismeretes, hogy a felszínhez közeli agyagrétegekben - a talajokban - nagymértékben fordulnak elő élő szervezetek és szerves eredetű anyagok. Mivel mind a növényi mind az állati szervezetek felépítésében jelentős szerepe van a foszfornak, azért érthető, hogy ezek felhalmozódásával a talajok foszfortartalma az agyagok eredeti foszfortartalmát minden esetben messze meghaladja. A talaj élővilága az agyagok foszfortartalmát és a különböző foszforvegyületeket elbontja, s így foszfátionok jutnak a talajba. Ezzel lehetőség nyílik különböző újabb szerves és szervetlen foszforvegyületeknek a képződésére, valamint a foszfátionoknak az élő szervezetekbe történő beépülésére is. E folyamatokban fontos szerepe van a foszforsavnak, mely részben a mikroorganizmusoknak a foszforásványokra gyakorolt oldóhatásával, elsősorban azonban a szerves anyagok bomlásakor keletkezik. A talajba került és ott felhalmozódott növényi és állati eredetű anyagok bomlását mind aerob mind anaerob körülmények között már régebben behatóan tanulmányozták. Kitűnt, hogy ezek bomlásakor egyéb termékek mellett minden esetben foszforsav is keletkezik. Sokan vizsgálták a foszfátionoknak adszorbciós és ionesere folyamatok útján történő megkötődését a talaj kolloid anyagaival elsősorban az agyagásványokkal kapcsolatban. Kitűnt, hogy e folyamatoknál, a foszfátionoknak a különböző agyagásványokon történő megkötődésénél, az ioncserének, az adszorbciónak és a kémiai kötésnek a szerepe nehezen választható el egymástól. Foszforsav hatására azonban újabb foszfátok, foszforásványok is keletkezhetnek a talajban, melyekben a foszfor elsősorban kalciumhoz - erősen savanyú talajokban vashoz és alumíniumhoz -, kapcsolódik. 127