A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

T. Knotik Márta: A szabadkígyósi X. századi sírok textil-maradványainak vizsgálata

70 cm, mely vetülékekből természetesen csak fele mintáz egy-egy oldalon. A selyemszövet vékony, igen finom szövésű és fogású, erős szerkezetű, jó esésű anyag lehetett, melynek mindkét oldalát egyaránt használhatták.

13 A rendelkezésünkre álló szövetfelületek mérete nem tette lehetővé a mintázat formájának vagy méretének megállapítását. Leírt selyemszövetünk szerkezeti megoldásához hasonlóval találkoztunk, egy a X. sz. közepéről való textiltöredék vizsgálatánál

1

'

1

. E selyemszövet (9. kép) láncai enyhén Z sodratúak, míg vetülékei sodratlanok. Fonalai a másik selyemszövetéhez hasonlóan háncsszerű képet mutattak, de valamivel kevésbé voltak törékenyek. Az 5x3 mm nagyságú egymásba tapadt két darabka vizsgálata sávolykötést mutatott (10. kép). A szövet egyik oldalának (valószínűleg a színoldal) határozott két átlós sávolysorai „S" irányúak. Tehát felületét egy tízfonalas és egy hatfonalas sávolysor váltakozva borítja. A másik oldal négy átlós sávolysorai (hat-, négy-, két-, kétfonalas sávolykötés) a valóságban „Z" irányúak, de a kétfonalas lánclebegések - különösen a kétfonalas sávolysorok találkozásánál - a szövet sávolyozottságát megbontják, ezért látszati képe ellenkező irányt mutat. A szövet láncsűrűsége 40/cm, vetüléksűrűsége 60/cm, melynek csak fele mintázza az egyik oldalt. Szövete valamivel még finomabb

r vékonyabb lehetett, mint az elsőnek tárgyalt selyemszöveté

15

. Vizsgálataink első ilyen irányú próbálkozások a honfoglalás kori régészeti anyag kutatásában. Reméljük, hogy ezek sorozata bővíteni fogja korai textíliáink eddigi ismeretét.

10 10. kép. Kötésrajz Illustration 10 drawing of jointing ПО