Tarcai Béla szerk.: Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 6. A fénykép mint történeti forrás (Miskolc, 1988)

ft sajtó mindig is a hivatalos propaganda eszköze, az ujságirást kiegészitö sajtófotó szintúgy. 8izonyos korszakokban ez a propagandajelleg egészen durvává válik - sőt az eredetileg remélt hatásnak pont az ellenkezőjét válthatja ki. Elsősorban az 1950-es évek magyar sajtófotóira gondolok amelyek pl. a sztahanovistákról otthonaikban készült fényképek a szocreál festészet legszinvonaltalanabb alkotásait juttatják eszünkbe. /Furcsaj új találkozása ez a festészetnek és a fotográfiának - a korábbi jobb volt/. Miközben nem igaz az amit a fénykép sugall - t.i. hogy a munkás szabadidejében Sztálin müveit olvassa /csak az, hogy amikor fényképezték a kezében Sztálin könyve volt/, ugyanakkor a kép kitűnő forrás és bizonyiték a fotópropaganda fogásait illetően. Ugyanigy ellenkező hatást is kiválthat az a gyapotszüretet bemutató fénykép, amelyen állig felöltözött asszonyok novemberben gyatra kis gyapotcserjékről szedik a fehér csomócskákat /fényképészek elbeszéléséből olyan esetről is hallottam, hogy vattát raktak a gyapotcserjékre, hogy a bő termés látszatát keltse - de ez a nyilvánvaló hamisitás körébe tartozik/. A kor képi propagandájának tipikus terméke a szocreál festészettel szintén rokonságot mutató - a szocialista iparositás nagy létesítményeit ábrázoló-fénykép, amelyen a füstöt okádó gyárkémény jelképezi a vas és acél országának épitését. A fénykép mint történeti forrás vizsgálatánál talán első hallásra kissé erőszakoltnak tűnik, ha arról is beszélünk, kik, miért, hol, milyen céllal készítették a szóbanforgó fényképeket. A sajtóban megjelenő képek esetében az egyértelmű? most a magánfényképészekre gondolok. Az amatőr fotósok fontos szerepe a magyar fotográfia történetében ismert arról viszont keveset tudunk, kik voltak ezek az amatőrök, mit fényképeztek, mi maradt meg ezekből. A fotózás minttársadalmi jelenség, mint a szabadidő eltöltésének módja, mint hobbi - hogyan vált a kifejezetten jómódúak költséges passziójából a technika egyszerűsödésével és a költségek csökkenésével mind szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé. A gyűjteményünkben található fényképek igen nagy része származik amatőröktől, tanárok, gazdag polgárok, orvosok, katonatisztek vannak köztük szép szám mai - akik környezetüket, kirándulásokat, családi eseményeket, utazások alkalmából hozzáférhető látnivalókat fényképeztek. A két háború között ugyan már több jól kereső munkás számára is hozzáférhetővé vált a fényképezőgép - olyan fajta munkásfotózás mint pl. Németországban nálunk nem alakult ki, a fotózás a legutóbbi időkig /kb. 1960-70-es évek/ inkább