Tarcai Béla szerk.: Vizuális Kultúrakutató Osztály kiadványai 5. A fénykép mint műtárgy (Miskolc, 1988)
Gopcsa Katalin korreferátuma
adott esetben mindent átleltározni, esetleg ezres vagy tízezres darabszámban. Már említettem, hogy nem tudunk meghatározni, nem tudunk jól datálni. A fényképgyűjtemények nálunk nem működnek úgy, mint szolgáltató egységek, pedig valahol ez Is kötelességük lenne. Nincsenek speciális kutató laboratóriumok és programok, amiket valaki finanszírozna. Nem tudom van-e itt most olyan intézmény, amely esetleg erre a célra kutatási pénzt tudna áldozni, vagy van-e olyan társaság, amely ilynere vállalkozna. Elállítani sem tudunk. A kiállítás külön műfaj; mesterségünk címereként szeretem emlegetni. Bóka László közlése nyomán ismerek egy idevonatkozó kis történetet. A 20-as évek Berlinjében Cassierer könyvkiadónak volt egy kis galériája, mint annak idején nálunk a Mentornak vagy a Helikonnak. Egy alkalommal valemlyik menyitóra mér összegyűlt a közönség, de az ajtót nem nyitották ki. A vendégek dörömbölni kezdtek, mire Cassierer, aki még nem készült el a rendezéssel, méltatlankodva kilépett és azt mondta /szabadon fordítva/: "Képet bárki tud festeni, de falra tenni azt a képet..." A fotográfiával még bonyolultabb a helyzet, mert minden esetben el kellene dönteni, hogy a képeket milyen szempontból tartjuk értékesnek és azt a differenciált értékelést is meg kellene jeleníteni a kiállításon. Tehát mindenképpen egyfajta művészi vagy művészettörténészi, fotótörténészi alázattal kellene közelíteni a képekhez akkor is, amikor a képeket kiállítjuk és megírjuk a kép céduláját. A jó képaláírásra is kevés példa van. A katalógusok, amiknek forrásértékű kiadványoknak kellene lenniök, az esetek nyolcvan-kilencven' százalékában csak mint érdekes, lapozgatni való füzetecskék tehetők el. Természetesen ebbe is van kivétel. Pl. a székesfehérvári 1979-es fotótörténeti kiállítás - bár erről csak szöveges tanulmány készült - és később 1981-ben volt egy kiállítás Budapesten "Fényképezés és képzőművészet" címmel.Ennek a katalógusa már feltüntette a szerzőt, hozzá rövid életrajzot is adott és feltüntették a legfontosabb adatokat a ké-