Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

A talajfelszíni sókivirágzások elterjedése Magyarországon (Szendrei Géza, Tóth Tibor, Kovács-Pálffy Péter, Sajó István, Szakáll Sándor és Kovács Árpád)

Összefoglalás A jelenlegi, hazai talajfelszíni sókivirágzások vizsgálatára 176 helyszínt jártunk be 1998 óta. A helyszínek kiválasztásának szempontjai a következők voltak: előzőleg publikált adatok, 1:100 000, 1:25 000, 1:10 000 méretarányú talajtérképek, a helyet jól ismerők, pl. természetvédelmi őrök, pásztorok információi. A felkeresett területek közül 29 községhez tartozó 39 ponton találtunk sóki virágzásokat (1. ábra). Jelenleg tehát kevesebb helyszínen fordult elő sókivirágzás, mint a múltban és ezek kisebb kiterjedésüek is. Egy helyszínt kivéve döntően nátriumsóásványok fordultak elő, anionösszetételüket tekintve pedig mind nátrium-karbonát(nahkolit, nátron, termonátrit és trona), mind nátrium-szulfát- (mirabilit, thénardit), mind pedig nátrium-kloridásványok (halit). Kettős sók (blödit, bürkeit) igen ritkák. A hazai sókivirázások leggyakoribb sóásványai a következők voltak: thénardit 71% (az összes előfordulás %-ában), trona 37%, gipsz 32%, halit 19%, termonátrit 14%. Kationösszetételüket tekintve: 79% nátrium-, 17% kalcium- és 4% egyéb ásvány, míg anionösszetételük a következő: 29% karbonát-, 58% szulfát-, 10% klorid-, 3% karbonát-szulfát ásvány (2. és 3. ábra). A sóásványtársulások előfordulásának gyakoriságát földrajzi eloszlás szerint is értékeltük. A Dunántúlon és a Tiszától északra főként szulfátásványok fordultak elő. A leggyakoribb sóásványtársulások az alábbiak: 10% gipsz-thénardit, 10% thénardit-trona, 5% gipsz-thénardit-trona. A társulások kationösszetételük szerint: 48% nátrium-, 43% kalcium-nátrium, 9% egyéb ásvány, míg az anionösszetételük az alábbiak: 7% karbonát-, 23% szulfát-, 41% karbonát-szulfát, 2% karbonát-klorid, 11% szulfát-klorid, 16% karbonát-szulfát-klorid ásvány (4. és 5. ábra). Két helyszínen (Apaj és Hortobágy) ismételt mintavétel történt a sókivirágzások szezonális dinamikájának kimutatására. Összehasonlítási alapként külföldön (Egyiptom, India és USA) gyűjtött sóásványokat is megvizsgáltunk. Ezekben a mintákban főként ugyanazon ásványok fordultak elő, mint a hazai sókivirágzásokban, rendszerint nagyobb mennyiségben, de előfordult más ásvány is (pl. leonit). A hazai sókivirágzások rendszerint kisebb mennyiségben fordulnak elő, mint külföldön. Európában a sztyepp zónából más előfordulás nem ismert. Csak nátrium-karbonát-ásványokból álló kivirágzások (termonátrit-trona vagy nátron-termonátrit vagy trona) hazánkon kívül csak Indiából (Datta et al, 2002) ismertek. 1. Bevezetés A felkeresendő területeket a következő szempontok szerint választottuk ki: - korábban a szakirodalomban leírt sókivirágzásos helyek, - talajtérképeken jelölt szikes talajfoltok. A 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképek szikes foltjait jártuk be, figyelembe véve az 1:25 000 és egyes esetekben az 1:10 000 méretarányú talaj térképeket is, - az adott helyet jól ismerő szakemberek (pl. nemzeti parkok őrei, pásztorok) információi. A környezet és a talajok leírását, valamint a mintavételt a sztenderd módszerek szerint végeztük (Szabolcs, 1966). A sómintavétel a nemzetközi szakirodalom tapasztalatainak ismeretében történt, por- és bolygatatlan mintákkal. A talaj- és a talajvízminták vizsgálatait a sztenderd módszerekkel végeztük (Búzás, 1988). A sódinamikai vizsgálatokhoz azokat a helyeket választottuk ki mintaterületnek, ahol igen részletes kutatások folytak a szikesedés szempontjából, így Apaj és HortobágyNyírőlapos. Ezeken a területeken ismételten vettünk mintát a sóki virágzásokból. A vizsgálatok kiértékelésének szempontjai az alábbiak voltak: - a jelenlegi állapotot hasonlítottuk a korábbi hazai állapotokhoz, amelyről a hazai szakirodalom feldolgozásával kaptunk képet (lásd Szendrei & Szakáll, 2006 ebben a kötetben), - feldolgoztuk a sókivirágzásokban talált ásványok keletkezési viszonyairól rendelkezésre álló szakirodalmat, hogy a képződési körülményekre és folyamataikra következtethessünk, - összehasonlítottuk a sókivirágzásokban talált ásványtársulásokat a nemzetközi szakirodalomban eddig leírt ilyen társulásokkal (lásd Szendrei, 2006 ebben a kötetben), - értékeltük a sókivirágzásokról kapott adatokat térben és időben.