Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)
Magyarországi sókivirágzások ásványtani vizsgálata (Szakáll Sándor, Kovács-Pálffy Péter, Sajó István és Kovács Árpád)
nahkolit S + / S o o oldat >^ S o Cl1 r i o u 0001 trona / + / oldat / Gázfazi o o— o nátron + oldat Na 2 C0 3 * / 7H 2 0 / \ I / tennonátrit V/ + Jv oldat 1 1 1 1 1 25 35 45 55 65 Hőmérséklet \°Q 12. ábra. Nátron-trona-nahkolit-termonátrit stabilitási tartományai a C0 2-tartalom (ppm) és a hőmérséklet függvényében (1 atm nyomáson), Bradley & Eugster (1969) után Fig. 12. Natron-trona-nahcolitethermonatrite stability areas as functions of CO2 (ppm) and temperature at 1 atm pressure, after Bradley & Eugster (1969) Thénardit Eddigi vizsgálataink alapján a hazai szikes kivirágzások messze a legelterjedtebb szulfáttartalmú sóásványa. Egy jellegzetes XRD-felvétele a 13. ábrán látható. Általában rosszul fejlett kristályok vagy finom szemcsés halmazokból álló laza, porózus bekérgezések formájában jelenik meg (Alap, Apaj, Fertőújlak, Földes, Egerlövő, Sarrod, Dinnyés, Balmazújváros, Kardoskút, Gulyatanya, Péteri-tó) (B. ábra a borítón). Érdemes megjegyezni, hogy Viscayno et al. (1995) szerint finom kristályos halmazai mirabilit utáni képződésre, tehát gyors vízvesztésre utalnak, de nem kizárt a közvetlen oldatokból történő kikristályosodása sem. Jobbára xenomorf kristályok orientált összenövése folytán rozettás megjelenésű halmazai Egerlövőről ismertek (14. ábra). Ritkábbak {001} szerint vékony táblás vagy lencse alakú kristályai. Csupán a sarródi kiválások között észleltük az {111} dipiramis által határolt kristályait. Ez utóbbiak két generációban képződtek. Az idősebb generáció kristályai 15-40 (im-es ideálisan fejlett dipiramisok, míg a fiatalabb generáció kristályai 1-4 u.m-t érnek el (A. ábra a borítón). A thénardit kristályhalmazok morfológiájából egyes szerzők genetikai következtetéseket vontak le, mely szerint rozettás halmazai gyors kristályosodásra, míg lencse alakú kristályai lassú kristályosodásra utalnak (Viscayno et al, 1995). Ezeket figyelembe véve a hazai thénardit feltehetően szintén változatos módon kristályosodik a talajfelszín sóásványegyüttesekben.
