Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

A talajfelszínen előforduló sókivirágzásokkal kapcsolatos ismeretek Magyarországon 1998-ig (Szendrei Géza és Szakáll Sándor)

Bács-Kiskun megye Akasztó (Treitz, 1924); Izsák (Kvassay, 1876); Kalocsa (Treitz, 1924); Kecskemét (Kvassay, 1876, Szathmáry, 2003); Kerekegyház (Szathmáry, 2003); Kiskunfélegyháza (Treitz, 1924, Zepharovich, 1859): 1893; Kiskunhalas (Kvassay, 1876); Kiskunhalas: Harka-tó (Szabolcs & Jassó, 1961): szoloncsák; Kunszentmiklós (Kvassay, 1876); Majsa-Kiskunmajsa (Kvassay, 1876, Zepharovich, 1859); Páhi (Treitz, 1924); Szabadszállás (Schuster cit. Szathmáry, 2003); Tass (Kvassay, 1876); Tázlár (Treitz, 1924): 1893; Újkécske-Tiszakécske (Treitz, 1924): 1893; Vadkert-Soltvadkert (Szathmáry, 2003). Békés megye Békés (Treitz, 1924); Gyoma (Kvassay, 1876); Gyula (Kvassay, 1876, Treitz, 1924); Kígyós-Szabadkígyós (Kvassay, 1876); Orosháza (Balogh, 1840); Orosháza: Gyopárostó (Treitz, 1924); Szarvas: Káka (Szabolcs, 1961): 1956. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaj alatt (Szathmáry, 2003) Csongrád megye Balástya (Arany & Babarczy, 1937); Balástya: Ősze-szék (Herke et al., 1959); Dorozsma-Kiskundorozsma (Kvassay, 1876, 'Sigmond, 1906); Földeák (Szathmáry, 2003); Kistelek (Kitaibel cit. Szathmáry, 2003; Treitz, 1924, Zepharovich, 1859); Mórahalom (Arany & Babarczy, 1937); Szeged (Kvassay, 1876, Kitaibel cit. Szathmáry, 2003, Treitz, 1924); Szeged: Bak-tó (Arany & Babarczy, 1937), Bócsapuszta (Kvassay, 1876, Szathmáry, 2003), Fehér-tó (Szabolcs & Jassó, 1961): szoloncsák. Fejér megye Dinnyés (Várallyay & Szabolcs, 1966) Győr-Moson-Sopron megye Fertő-tó (Treitz, 1924); Sarrod: Lászlómajor 1 (Várallyay & Szabolcs, 1966): 1956; Sövényháza-Győrsövény-ház (Treitz, 1924). Hajdú-Bihar megye Derecske: Konyári Nagy-szik (Treitz, 1924): 199 hold, Német-szik (Treitz, 1924): 121 hold, Bocskoros-szik (Treitz, 1924): 59 hold, Csorvási-lapos (Treitz, 1924), Sóslapos (Treitz, 1924), Peres-szik (Treitz, 1924), Kápolnás-lapos (Treitz , 1924): 49 hold; Esztár: Sziksóstó (Treitz, 1924): 50 hold; Hajdúbagos: Horgas-tó (Treitz, 1924): 38 hold, Sziksótó (Treitz, 1924); Hortobágy I, II és III (Arany & Babarczy, 1937); (Szabolcs, 1961); Hosszúpályi: Kerek-sóstó (Treitz, 1924), S-alakú-sóstó (Treitz, 1924), Fehértói puszta (Treitz, 1924); Kis-Márja-Kismarja (Szathmáry, 2003); Konyár: Sóstó (Treitz, 1924), Kerek-szik (Treitz, 1924); Monostorpályi (Szathmáry, 2003); Tépe: GyalmosHorgas-sóstó (Treitz, 1924): 60 hold, Gáthalma alja (Treitz, 1924): 10 hold; VértesLétavértes (Szathmáry, 2003). Heves megye Treitz a Heves megyei homokterületen a számtalan sziksós tó helyén már csak kopár szikes talajokat jelzett (Treitz, 1924). Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberény (Szathmáry, 2003, Treitz, 1924); Karcag (Szabolcs, 1961); Kunszentmárton (Herke, 1983). Pest megye Apaj-Dömsöd (Kvassay, 1876); Budaörs (Zipser, 1817); Cegléd (Treitz, 1924);