Szendrei Géza - Tóth Tibor szerk.: A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 9. Miskolc, 2006)

A talajfelszínen előforduló sókivirágzásokkal kapcsolatos ismeretek Magyarországon 1998-ig (Szendrei Géza és Szakáll Sándor)

Viktor von Zepharovich, neves bécsi mineralógus, nagy monográfiájában számos szóda (sziksó) és nitrit (salétrom) lelőhelyet említ (Zepharovich, 1859, 1873, 1893). A mai Magyarországra vonatkozó lelőhelyeket az I. sz. táblázatban foglaltuk össze. I. Táblázat. Szóda és nitrit előfordulások Zepharovich (1859, 1873, 1893) monográfiáiban a mai Magyarország területéről Table 1. Occurrence of soda and nitrite about Zepharovich (1859, 1873, 1893) monographies from territory of present-day Hungary Lelőhely nitrit szóda Occurrence nitrite soda Apagy X Bagos X Berettyó-folyó Berettyó River X X Büd X Debrecen X X Dorog X Félegyháza X Ibrány X Keresztút X Kistelek X Léta X Majsa X Mikepércs X Monostorpályi X Nyíregyháza X Oros X Szeged X Szentmihály X Szoboszló X Szolnok X Moser (1850) szerint a salétromszérükön általában kalciumsalétromot állítanak elő, és ezt hamuzsírral alakítják át kálisalétrommá. A „salétromtartomány" Tokajtól (a ma a Vajdaságban, Szerbiában lévő) Pancsováig tart. A salétrom keletkezéséhez szükséges nitrogén a falvak trágyájából, korhadó növényi részekből és az elhagyott házak alatti talajból származik (ez utóbbi a gájsalétrom). Ha a trágyát nem felhalmozzák, hanem a szántóföldön szétterítik, megszűnik a salétrom képződése. (Treitz Péter 1908-ban már egyáltalán nem talált salétromos kivirágzásokat.) Szabó József szerint az előállítási módszerek alapján megkülönböztetik a gájsalétromot, a salétromszérűn előállított salétromot és a „tenyésztett" salétromot. E termékek sohasem tiszták, hanem nitrit (kálium-nitrát és/vagy kalcium-nitrát), szóda és magnéziumszulfát keverékei (Szabó, 1850). Treitz P. (1894-1898): összegzés - a kivirágzások kémizmusa: 1. kénsavas sók (Fertő, Alföld),