Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi Szár-hegy geológiája és ércesedése (Kiss János)

VI. táblázat. A Kőszárhegyi Regionális Vízmű „vízakna" és a Köszárhegy I—II—

III. jelű termelő kutak vízelemzési adatai. Elemző: Fejér Megyei Vízművek Laboratóriuma, Székesfehérvár. Table VI. Water analyses of "water sink" of the Köszárhegy Regional Waterworks and of wells no. 1, II and III of Köszárhegy. Analyses from the Fejér County Waterworks. Köszárhegy vízakna Köszárhegy I. sz. kút Köszárhegy II. sz. kút Köszárhegy III. sz. kút Köszárhegy water sink Köszárhegy Well no. 1 Köszárhegy Well no. II Köszárhegy Well no. III Ca

2+ (mg/1) 37-81 55 61 73 Mg

2+ (mg/1) 92,5-46,2 44 42,2 47 Fe + (mg/1) 0,09 0,58 ny / tr Mn

2+ (mg/1) NH/ (mg/1) 0,07 N0

2- (mg/1) 35 NCV (mg/1) 71,6-72,6 19,6 HCCV (mg/1) 421-439 366 366 390 CP (mg/1) 21-20 9 13 22 SO/" (mg/1) 52-44 23 15 20" T(°C) 14,0-14,08 18 18 16 pH 7,36-8,08 7,38 7,43 7,36 Keménység (nk°) German degree of hardness 26,5-23,5 17,8 18,2 21,1 ny: nyom / tr: trace A tektonikailag erősen igénybevett, 0,3% hézagtérfogattal értékelhető polgárdi mészkővonulat vizet tározó képessége mintegy 9 millió m

3 (Szófogadó, 1991). Az első vízelemzések adatai (Ca 144,6 mg/l, Mg 0 mg/l, klorid 8,5 mg/l és szulfát 30 mg/l) a karsztvíz jó minőségét és hasznosíthatóságát jelezték, a vízkészlet harmadánaknegyedének kinyerhetősége révén már értékes nyersanyagforrás! Tekintettel arra, hogy az ércbányászat körzetében lévő falvak ásott kútjai erősen szennyezettek (nitrát 27,21210 mg/l, klorid 100-312 mg/l, szulfát 100-366 mg/l, vízkeménység 50-110 nk°), és a fúrt kutakban is a megengedhető (30 mg/l) nitráttartalom többszöröse mérhető (1191210 mg/l), kézenfekvővé vált a bánya vizének hasznosítása. Ez a bányászati tevékenység befejeztével, az ércbánya bezárásával (1954) valósult meg: a Köszárhegy—PolgárdiSzabadbattyán-Urhida-Sárszentmihály-Nádasladány-Jenö-Sárkeszi vízellátását biztosító regionális vízmürendszer megszervezésével és kialakításával napi 3220 m vízigény jelentkezett. Az ivóvizet közvetlenül szolgáltató objektum az ércbánya egykori vágatainak, a letermelt érc bányaüregeinek-kamráinak és meglévő karsztüregeinek, repedéshálózatának térfogatrendszere. A termelhető vízmennyiség behatárolt; a víztermelés mértékétől függően a „karsztvíz" szintje ingadozó (3000 l/perc teljesítményű vízszivattyú működtetésével