Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)
Kalcium-szilikátok a polgárdi Szár-hegy wollastonitos szkarnjából (Fehér Béla és Sajó István)
évre növekszik, s 2000-ben már kb. 500-550 000 tonna volt a kitermelt mennyisége Földünkön (Virta, 2000). A hazai gyakorlatban az ipari hasznosítás lehetősége fel sem merült, így a Szár-hegy wollastonitos szkarnjának megkutatására sem fordítottak figyelmet. A mészkőbányászat során a wollastonit meddő terméknek minősül, pedig - ha elegendő mennyiségben van jelen (erre az eddigi felszíni kibukkanásai nem sok reményt adnak) - jó minősége révén járulékos nyersanyag (melléktermék) is válhatna belőle. 2. Alkalmazott vizsgálati módszerek és a vizsgált minták Az elektronmikroszondás elemzések a Modenái Egyetem Földtudományi Tanszékén készültek ARL-SEMQ elektronmikroszondával, 15 kV gyorsítófeszültség és 10 nA mintaáram mellett, 30 ptm-es sugárátmérővel. Felhasznált standardok: albit (Na és Si), mikroklin (K és Al), An 70-Ab3 0 összetételű szintetikus üveg (Ca), paracelzián (Ba), 3,6% SrO-tartalmú szintetikus anortitos üveg (Sr), CaF 2 (F) és természetes olivin (Mg és Fe). A pásztázó elektronmikroszkópos felvételek a Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékén készültek AMRAY 18301 elektronmikroszkóppal. A röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának Röntgen Laboratóriumában készültek, Philips PW1820 röntgendiffraktométerrel, Cu/^ a-sugárzással, grafit monokromátorral, 0,04° 2 9/sec léptetési sebesség, 45 kV gyorsítófeszültség és 30 m A csőáram mellett. Az ásványok elemi cellájának rácsállandóit a röntgen-pordiffrakciós felvételekből a UnitCell programmal (Holland & Redfern, 1997) számítottuk ki. A vizsgált minták a miskolci Herman Ottó Múzeum ásvány gyűjteményében találhatók meg, a következő leltári számok alatt: apofillit (23087, 25572, 25621), taumazit (23090, 23092, 25764), okenit (22088, 22760, 23088, 25572), nekoit (24442, 25187). 3. A wollastonitos szkarn jellemzése A polgárdi Szár-hegyen a wollastonitos szkarn a metaszomatikus hatást nem mutató mészkő, illetve a kontakt aureola belső övét alkotó diopszidos-vezuviános szkarn között helyezkedik el. Kiterjedésére csak a törmelékben gyűjtött anyagból következtethetünk, mivel ezt a kőzettestet szálban nem sikerült megfigyelni. Eszerint a wollastonitos szkarn több 10 cm-es vastagságú lehet, helyenként talán az 1 m-es szélességet is eléri, de nem alkot folyamatosan követhető zónát az aureolában, inkább csak kisebb, különálló testek formájában fordulhat elő. A wollastonitos szkarn fő tömege monomineralikusnak tekinthető, mivel egyetlen kőzetalkotó ásványa maga a wollastonit. Ezt támasztják alá a kőzetről készült nedves kémiai elemzés adatai is (I. táblázat). Az elemzésre vett mintát úgy választottuk, hogy abban ne legyenek másodlagos ásványokkal kitöltött erek. A kapott eredmény lényegében megfelel maga a wollastonit ásvány összetételének. Az elemzésből az is jól látható, hogy az elsődleges kalcit mennyisége elenyésző, még akkor is, ha az 1,04% izzítási veszteséget teljes egészében a karbonáttartalomnak tulajdonítjuk. Mikroszkópi megfigyelések alapján a wollastonitos szkarnban előforduló progresszív metamorf ásványok: uralkodóan wollastonit, alárendelten kalcit, diopszid és vezuvián. Ezek a megfigyelések a szkarn azon részeire érvényesek, ahol a protolit mészkő volt; ez teszi ki egyébként e szkarnos övnek a legnagyobb részét. Egyes helyeken azonban az figyelhető meg, hogy a
