Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi Szár-hegy andezittelérei és szkarnos képződményei (Dunkl István, Horváth István és Józsa Sándor)

fluidmozgás gerjesztette bimetaszomatikus folyamathoz rendeljük. Erről tanúskodik az ásványtani összetétel övessége, valamint az andezit és a márvány határán kialakult egyes szkarntípusok kémiai összetétele is (29. ábra). A SiCVnak a márvány irányába, míg a CaO-nak a telérek felé történt vándorlása nyilvánvaló. Az alumínium-, vas- és alkálioxidok mennyisége az andezitben és a főleg vezuviánból álló, karbonátszegény endoszkarnban hasonló. A kalciumtartalom növekedése a mész-szilikátásványok megjelenését tükrözi. A szén-dioxidnak az andezitben mért magasabb értéke a propilites és késői hidrotermális kalcitképződéshez köthető. Érdekes, hogy a vezuvián (endo)szkarnban a Ti0

2-tartalom az andezitbeli érték 10 %-ánál is alacsonyabb. Ez arra utal, hogy a titán a kalciumnak az andezitbe diffundálása során mobilissá vált, és elvándorolt. Kérdéseket vet fel a diopszidszkarn magas MgO-tartalmának eredete. A magnézium nem származhat a diopszidszkarnnal közvetlenül határos, általában kizárólag kalcitból álló márványból, mivel a Polgárdi Mészkő átlagos MgO-tartalma alacsony (Horváth & Odor, 1989). Annak feltevése is csak nehézkes magyarázat, hogy ahol diopszidszkarn van, ott dolomitos volt a mészkő, hiszen a diopszidszkarn elterjedt kontakt fácies. A legvalószínűbb az, hogy a magnézium mobilitása meghaladta a kalciumét, és a kontakt zóna környezetében kialakuló fluidumáramlási konvekciós cella a magnéziumot nagyobb távolságról (nagyobb térfogatból) is össze tudta gyűjteni és a reakcióképes andezit határáig szállítani. A kontaktusokon kialakult bimetaszomatikus kalciumszkarnnal ellentétben a szórt magnéziumszkarnt autometaszomatikus jellegű képződménynek tartjuk. Ez a predazzitnak is nevezhető képződmény nem követi a kontaktusok lefutását, valószínűleg csak a dolomittartalmú mészkőpadokban alakult ki. A helyileg igen megnövekedő Mg-aktivitás hatására olivin, spinell és periklász jött létre. Kérdéses a kovasav eredete. Ez lehet diffúziós eredetű, vagy a dolomitlamellás rétegtagok eleve szennyezettebb karbonátja szolgáltathatta. A szórt magnézium-exoszkarn néhány vizsgált mintájában Na-alizarinos festéssel nem lehetett dolomitot kimutatni. Ez arra utal, hogy a karbonátban kötött magnézium teljes mennyisége reakcióba lépett, a rendszer Si0

2-dal kiegyenlített volt. A szkarntípusokon és az egyes szkarnásványokon végzett nyomelemvizsgálatok nem mutatnak sem polimetallikus, sem más jellegű elemdúsulást a mészkőhöz és az andezithez képest (Dunkl, 1983). Ez a magmás telérek kis tömege és a szkarnosodás csekély terjedelme, a szulfidok elenyésző részaránya alapján érthető is. Köszönetnyilvánítás E cikk jelentős részben Dunkl István szakdolgozatán alapul, amely az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékén készült, 1982-83-ban. D. I. ezúton fejezi ki hálás köszönetét konzulensének és tanítójának, Szabó Csabának. A kristályrács-paraméterek számításában és a röntgendiffrakciós felvételek elkészítésében Lovas György és Comides Istvánná (ELTE Ásványtani Tanszék) nyújtott segítséget. A neutronaktivációs elemzéseket Bérezi János (BME Tanreaktora), míg a kőzetkémiai elemzéseket Hoffmann László (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék), Dér Istvánná és Soha Istvánná (MÁFI) készítette. Az elektronmikroszondás mérések és a SEM-felvételek Wolfgang Frisch támogatásával, Mathias Westphal és Margret Bayer (Tübingeni Egyetem) segítségével készültek. Mindannyiuk segítségét köszönjük.