Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

Bevezetés (Szakáll Sándor)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. VIII. 7-18. Miskolc, 2003 A polgárdi Szár-hegy ásványai (Bevezetés) SZAKÁLL Sándor Miskolci Egyetem, Ásvány- és Kőzettani Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros. E-mail: askszs@gold.uni-miskoIc.hu Polgárdi, Szabadbattyán és Köszárhegy települések között az átlag 170-180 m magasságú síkságból kb. 50-60 m-re emelkedik ki a Szár-hegy és Somlyó-hegy által alkotott lapos mészkő- és fillitvonulat. Legmagasabb pontja 228 m. A vonulat hossza 2,5 km, szélessége 150-500 m (1-2. ábra). A Szár-hegy kristályos mészkövét feltehetően évszázadok óta hasznosították, elsősorban mészégetési célokra. Nagyobb mennyiségben azonban csak az 1960-as évektől termelték adalékanyagként a dunaújvárosi vaskohászat számára. A vonulat északi végénél talált ólomércesedést 1938-ban kezdték bányászni, de a dúsérc kimerülésével az ércbánya 1954-ben bezárt. Nem lehet kizárni, hogy mind a kristályos mészkövet, mind az ólomércet (utóbbit magas ezüsttartalma miatt) már a rómaiak is hasznosították. Kristályos mészkő A Szár-hegy felszínen ismert uralkodó kőzete devon kristályos mészkő (Polgárdi Mészkő Formáció). A variszkuszi regionális metamorfózis során a mészkő teljesen átkristályosodott. A szemcseméret kicsi, a kalcitkristályok xenomorf vagy hipidiomorf alakúak. A vegyelemzések tanúsága szerint a mészkő egyes rétegei kis mértékben dolomitosodtak. A kristályos mészkőre jellemző a későbbi hidrotermás kvarcosodás, illetve a másodlagos kalciterek képződése. Ez utóbbiak repedéseiben változatos megjelenésű, de alapvetően romboéderes termetű, esetenként akár 3-6 cm-t is elérő kalcitkristályokat találtak (3. ábra). A kalcitos kitöltésekben ritkán tűs-sugaras aragonit- és táblás baritkristályok jelennek meg. A kvarcerek repedéseinek falát jellegzetes, 0,5-2 mm-es, zömök kvarckristályok kérgezik be. Sokkal ritkábbak a kalcedon és az üvegopál gömbös-vesés halmazai. Magában a mészkőben nem ritkák az 1-2 mm-es benn-nőtt piritkristályok és az ezek mállása folytán létrejött goethit anyagú álalakok. Vasas-mangános metaszomatózis A kristályos mészkő egyes öveit vasas-mangános metaszomatózis érte, ennek nyomát a mészkő sötétbarna vagy sötétszürke színe jelzi, mely helyenként nagy területen megfigyelhető. A mészkő e részeiben kisebb-nagyobb Fe- és Mn-dúsulás mutatható ki: a mangántartalom 1-3% közötti, míg a „limonitos mészkő" vastartalma elérheti az 5-10%-ot. A vas és a mangán eredetileg feltehetően a kalcitba épült be. Ankerit, sziderit vagy rodokrozit összetételhez közelítő karbonátokat ez ideig elektronmikroszondás vizsgálatokkal nem sikerült kimutatni. A mészkő felszín közeli mállása során vas- és mangán-oxidos kiválások képződtek. A vasas-mangános erek, fészkek, bekérgezések és átitatódások eddig kimutatott ásványai: goethit, hematit, birnessit és piroluzit (Dódony I. szóbeli közlése) (4. ábra).