Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi Szár-hegy andezittelérei és szkarnos képződményei (Dunkl István, Horváth István és Józsa Sándor)

13. ábra. Az andezit és a vezuviánszkarn közötti átmeneti sáv barna, zavaros halmazainak átkristályosodása (visszaszórt elektronkép). A finom szemcsés foltok többnyire a földpát-fenokristályok helyén alakultak ki. Az összetétel a központi részen a grosszuláréhoz közeli, a szélekről előrehaladó átkristályosodás mentén inkább az idiomorf vezuviánéhoz hasonló (V. táblázat). Fig. 13. Recrystallization in the brown, milky transitional zone between the andésite and the vesuvianite skarn (BSE image). The fine-grained patches formed mainly from the feldspar phenocrysts. The chemical composition of the central zone is close to that ofgrossular, while in the marginal, recrystallized zone it is close to that of vesuvianite (Table V). (1) Az általában 3-5 mm-es, de fészkekben maximum 3 cm-es méretű, „izometrikus", csak kissé nyúlt kristályok belső része mindig zárványgazdag, a szegélye tiszta (15. ábra). Az interferenciaszín zónásan változik: anomális vöröses sötétbarnavilágos szürkésbarna, néhol élénk lila (16. ábra). Ennek a szkarntípusnak a mátrixa szinte mindig tiszta, pátos kalcit, néha kevés koegzisztens kvarc fordul még elő. (2) A sugaras vezuvián növekedési góca sokszor a kevéssé átalakult magmás elegyrészeken fejlődik ki (szericitesedett földpát). A kristályok hol oszlopos habitusúak, hol szálas-tüs kévéket alkotnak (17. ábra). Ezek a kristályok is mutatják az anomális interferenciaszínnek az „izometrikus" vezuviánnál leírt zónásságát. A sugaras vezuvián alkotta szkarnban az egyéb szilikátok részaránya jelentősen magasabb, mint az „izometrikus" vezuviánnál jellemezhető szkarnos fáciesben, a diopszid, gránát és a prehnit is gyakori, az utóbbi kiszorítja a kalcitot a alapanyagban. A kalciumgránát alárendelt mennyiségben, hintetten fordul elő a vezuviánszkarnban, kristályai többnyire saját alakúak (18. ábra). A kristályok a szín és a kémiai összetétel alapján enyhén zónásak; a vastartalom először alacsony (Gl), majd magasabb, és a szegélyen ismét alacsony (19. ábra és IV. táblázat). Az andezitben megfigyelhető, erek mentén kivált gránáthoz képest itt a kristályokon belüli zónásság sokkal enyhébben jelentkezik.