Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)
A polgárdi Szár-hegy andezittelérei és szkarnos képződményei (Dunkl István, Horváth István és Józsa Sándor)
Összefoglalás A balatonfői kristályos vonulatban feltárt devon korú Polgárdi Mészkövet perm korú riolités triász andezittelérek járják át. A piroxén-amfibolandezittelérek közelében a mészkő átkristályosodott, és a kontaktusokon változatos ásvány társul ás alakult ki. A magmás hatásra bekövetkezett ásványképződés értékelésénél megkülönböztetjük a propilites és a szkarnos parageneziseket. Az előbbi egy autometaszomatikus folyamat során létrejött, víztartalmú szilikátokból, kvarcból és piritbői álló propilit, amely az andezittel érek egész tömegében megfigyelhető. A többnyire az andezit és a mészkő kontaktusa mentén kialakult szkarn változatos, sávosan elrendezett mész-szilikátos ásványtársulásból áll. Az andezitből az endoszkarn egy néhány mm széles átmeneti sávval alakul ki, amely mikrokristályos gránátból és az abból fokozatosan átkristályosodó, először szintén mikrokristályos, majd mm-es, cm-es méretű vezuviánból áll. (1) Az endoszkarn fő alkotója a vezuvián, amely lehet tűs-sugaras, illetve közel izometrikus, idiomorf megjelenésű. Valószínűleg a sugaras a korábbi kiválás. Kalciumgránát (Grs 0-30%, Adr 70-100%), epidot, prehnit lehet még jelen az endoszkarnban, amelynek alapanyagát többnyire kalcit alkotja. (2) A kontaktus közelében képződött exoszkarn belső öve általában egy 0-10 cm széles diopszidszkarn sáv, amely a barnás színű endoszkarn és a márvány között helyezkedik el. Helyenként a diopszidszkarn a márvány felőli oldalon fehér, sugaras kristályokból álló wollastonitszkarnba megy át. (3) A magnéziumszkarn valószínűleg az eredetileg dolomittartalmú mészkőpadok mentén képződött. A mészkőösszletben elszórtan, az andezittelértől messzebb is elhelyezkedő, predazzit jellegű magnéziumszkarn prográd fázisban létrejött ásványai (a kalcit mellett) a forsterit és a periklász. A kontakt képződményeket egy késői, hidrotermás, retrográd hatás is érte, ez néhány Caszilikát átalakulásában nyilvánult meg. (1) A kontaktus mentén, az exoszkarnban a wollastonit kalcittá alakult és a felszabaduló Si0 2-ból opál vált ki. A világoszöld, üveges fényű, helyenként több 10 cm széles opál aragonitot is tartalmaz. (2) A szórt Mg-exoszkarn vízmentes, magas hőmérsékleten képződött szilikátjai szerpentinásványokká és brucittá alakultak a késői hidrotermás fázis során. 1. Bevezetés A polgárdi Szár-hegy a közép-magyarországi szerkezeti övben helyezkedik el, itt bukkannak a felszínre a Bakony rétegsorának legidősebb ismert képződményei (Dudko, 1988) . Az üledékes rétegsor fosszíliákkal dokumentáltan az ordovíciumban kezdődik; az ópaleozoikum nagy részét metapelitek teszik ki (Földvári, 1952; Albani et ai, 1985; Lelkesné Felvári, 1978). A Polgárdi Mészkő, melyet a kőbánya jelentős hosszban feltár, devon korú, sekélytengeri képződésű, általában fehér vagy világos színű, nagy tisztaságú mészkő. Csak helyenként és kismértékben dolomitosodott (Horváth & Ódor, 1989). A kalcitkristályok mérete erősen változó. Néhol az üledékes környezetre jellemző loferitek is jól megőrződtek, de metaszomatikus és kontakt hatásokra durva márvánnyá történt átkristályosodása sem ritka (Kiss, 1951, 1954; Jantsky, 1966; Horváth & Ódor, 1989) . Ebbe a mészkő-márvány összletbe riolit- és andezittelérek nyomultak (Vendl, 1928; Kiss, 1951, 1954; Szilágyi, 1971; Harrach, 1980; Dunkl, 1983). A jelen munkában az andezittelérek és a környezetükben kialakult szkarnos ásvány társul ás leírását adjuk közre.
